A törvény új vonásai

A törvény

• kiindulópontja, hogy a közoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat
• egyértelművé teszi a közoktatás szereplőinek helyzetét a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével
• kinyilvánítja, hogy a szakmai döntéseket szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával
• elismeri az intézmények szakmai önállóságát, ugyanakkor nagyobb állami szerepvállalást tart szükségesnek
• új tartalmi szabályozást vezet be (a Nemzeti alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével)
• csökkenti a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra
• az érettségi vizsga rendszerében a színvonalemelés, az egyszerűbbé tétel és a költséghatékonyság jegyében új elemeket sorakoztat fel
• bevezeti a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését és értékelését
• a Pedagógus életpálya-törvénnyel együtt megfogalmazza az értelmiségi pedagógusszerepet, és kiszámíthatóvá teszi a pedagógus életpályát
• új finanszírozási rendszer elveit fekteti le, és kialakítja az eljárás rendjét
• megteremti a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő
• követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni
• szerves része a tehetséggondozás és a Nemzeti Tehetségprogram
• a leszakadás megakadályozására több új strukturális elemet épít a közoktatás rendszerébe
• célja, hogy a közoktatást befejező fiatalok közel fele alkalmassá váljék felsőfokú tanulmányok sikeres folytatására
• célja, hogy a korábbinál nagyobb költségvetési ráfordítással, és az új szabályozásnak köszönhetően jelentős mértékben javuljon az iskolarendszer eredményessége, húzóerővé váljék a tudás.