2010. december 3., péntek

1. melléklet

A minősítési eljárás 

A minősítési eljárás összetett folyamat a minősítés szempontjai, az eljárásban résztvevők, a módszerek és minősítő eljárás időtartama tekintetében is. Az eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A bizottság a jelölt teljes körű iskolai tevékenységét vizsgálja. A minősítő eljárás során a bizottság a jogszabályokban és a pedagógusok munkaköri leírásában megfogalmazott alapvető kötelezettségekre támaszkodik. 
Az eljárás során a minősítő bizottság figyelembe veszi többek között az intézmény vezetőjének véleményét; a szaktanácsadói jegyzőkönyvet; a jelölt munkaközösség- vezetőjének értékelését; szaktanárok esetében a standardizált mérések eredményeit (kompetenciamérések, érettségi eredmények); a diákok és szülők anonim, kérdőíves felmérésen alapuló véleményét; a pedagógus által készített írásbeli anyagokat, beszámolókat (önreflexiók, óravázlatok, tanmenetek, „személyiségi lapok”; a pedagógus önértékelése, stb.). A minősítő bizottság vizsgálja a pedagógus munkájával kapcsolatos egyéb dokumentumokat is (az általa készített feladatlapokat, javítási-pontozási terveket, kijavított dolgozatokat, statisztikákat, stb.). 
A minősítő bizottság tagjai meghatározott szempontok alapján, egymástól függetlenül pontozzák a pedagógus teljesítményét, majd a pontszámokat összeadják. Az összpontszám alapján kétféle döntés születhet: „megfelelt”, „nem felelt meg”. A bizottság döntése ellen csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet fellebbezni az megyei kormányhivatalhoz. 
A minősítő eljárás részletes szabályait és a tárgyilagos döntést szolgáló értékelő lapokat a törvény kihirdetését követően miniszteri rendeletben kell közzétenni. 

1. A gyakornok minősítő vizsgája 

A háromtagú bizottság a következő szempontok alapján – a tanórai tevékenységet súlyozottan figyelembe véve – értékeli a gyakornok teljesítményét:
• Szakmai felkészültség
• A tanítási órák és foglalkozások, valamint a tanulók munkájának tervezése, szervezése, értékelése
• Tanórai nevelő-oktató munka
• Tanórán kívüli nevelő-oktató munka
• Kapcsolattartás és együttműködés a gyermekekkel illetve tanulókkal, a szülőkkel és a munkatársakkal
• Az adminisztratív teendők ellátása
• Részvétel az intézmény szakmai munkájában és a fejlesztésekben
• A munkavégzés pontossága
• Új módszerek iránti fogékonyság
• Problémamegoldó képesség
• A pedagógus etikai szabályok tiszteletben tartása
A pedagógusi kinevezés feltétele az összpontszám legalább 60 százalékának teljesítése. A minősítő vizsga teljesítése esetén a gyakornok belép a Pedagógus I. fokozatba. 
Amennyiben a pedagógust a minősítés eredménye nem jogosítja fel a továbblépésre, a minősítő vizsgát két év múltán, saját költségén még egyszer megismételheti. A megismételt vizsga sikertelensége esetén a pedagógus munkaviszonya pedagógusként megszűnik abban az intézményben, ahol addig dolgozott. Ha más intézményben alkalmazzák, saját költségén két év elteltével ismét megpróbálhatja letenni a minősítő vizsgát. 16 
A minősítő vizsgát nem teljesítők nem pedagógusi munkakörben továbbra is alkalmazhatóak az adott intézményben.

2. A minősítés 

A minősítés megszerzése a Pedagógus II. fokozatba kerülés feltétele, illetve a Pedagógus III. fokozatba lépés feltételrendszerének eleme. A minősítő bizottság a következő szempontok alapján – a tanórai tevékenységet súlyozottan figyelembe véve – értékeli a pedagógus teljesítményét:
• Szakmai felkészültség
• A tanítási órák és foglalkozások, valamint a tanulók munkájának tervezése, szervezése, értékelése
• Tanórai nevelő-oktató munka
• Tanórán kívüli nevelő-oktató munka
• Kapcsolattartás és együttműködés a gyermekekkel illetve tanulókkal, a szülőkkel és a munkatársakkal
• Részvétel az intézmény szakmai munkájában és a fejlesztésekben 
• Tehetséggondozás
• Új módszerek iránti fogékonyság
• Problémamegoldó képesség
• Az adminisztratív teendők ellátása
• A továbbképzések teljesítése
• Speciális és többletfeladatok (pl.: osztályfőnöki munka) teljesítése és minősége
• A munkavégzés pontossága
• A pedagógus etikai szabályok tiszteletben tartása
• Többletpontok adhatók a munkaköri leírásban nem szereplő, de az intézmény szempontjából hasznos tevékenységért, intézményi programok szervezéséért, szakmailag jelentős tudományos tevékenységért. 
A minősítést a jelölt akkor kapja meg, ha az összpontszámnak legalább a 60 százalékát eléri. 
A minősítést a jelölt akkor kapja meg, ha az összpontszámnak legalább a 60 százalékát
A minősítés részletes szempontjairól, módszereiről, a szempontok egyenként és összességében történő értékeléséről külön jogszabály rendelkezik.
Amennyiben a pedagógust a minősítés eredménye nem jogosítja fel a továbblépésre, az eljárás két év múltán, a pedagógus saját költségére, egyszer megismételhető, ennek sikertelensége esetén azonban munkaviszonya pedagógusként megszűnik abban az intézményben, ahol addig dolgozott.
Az a pedagógus, akinek munkaviszonya megszűnt, két év elteltével – saját költségén – újra megismételheti a minősítési eljárást, amennyiben más nevelési-oktatási intézmény alkalmazza.
A minősítést nem teljesítők nem pedagógusi munkakörben továbbra is alkalmazhatóak.

3. A minősítő vizsgát/minősítést nem teljesítő pedagógus 

A minősítő vizsgát/minősítést nem teljesítő pedagógus minden olyan munkakört betölthet az intézményben, amely nem igényel pedagógus végzettséget/szakképesítést. A következő munkakörökre jogosultak például:
• iskolai adminisztrátor
• pedagógiai asszisztens
• laboráns
• oktatás-technikus
• iskolai gazdasági ügyintéző (átképzés után)
• könyvtáros asszisztens (átképzés után)
• szabadidő-szervező
• rendszergazda

16 Ha ismét nem teljesíti a vizsgát, munkaviszonya megszűnik. 

2 megjegyzés:

  1. A tanárok előmenetelének minősítéshez kötött verziója akár jó is lehet. De a minősítési eljárás - csakúgy, mint az iskolák minősítése esetében - kidolgozatlan. Persze, majd rendeletben ... de igazán véleményt is akkor lehet mondani róla. Fontos, hogy ha az elvárásokat ilyen mértékben növeljük a pedagógusokkal kapcsolatban, akkor ezzel arányos bért (kezdő bért is) kell mellétenni, mert különben senki sem fogja a pályát választani. Nem arányos a hozam a befektetéssel. Nekem egy kicsit a kínai hivatalnokrendszer minősítési eljárásait idézi a dolog egyébként, ami egész jól működött az ókorban, talán a középkorban is, szóval nem eleve rossz. Viszont merev, nem látni a hozzáférés lehetőségeit (nyilván egy egyetemi városban több lehetőség van továbbképzésre, vizsgázásra, mint akinek 2-3 órát kell ezért utazni a saját pénzéből akár). Adott iskola bértömege mennyi és milyen szinten minősített pedagógust bír el, ill. kíván meg? Nagyon sok a tisztázatlan kérdés.

    VálaszTörlés
  2. Plusz még nem átlátható a minősítésekben részt vevő szakértők köre sem. Sem az, hogy a későbbiekben kikkel és hogyan fogják feltölteni. Nem tudjuk, hogy a mostanra éppen kidolgozott belső minőségbiztosítási eljárások milyen szerepet kapnak ezekben az értékelésekben. Kapnak-e egyáltalán szerepet? Vannak a mellékletben olyan elemek, amelyeket pl. a mi iskolánk már alkalmaz, ezeket akkor beépíti a majdani bizottság vagy újra felméri a helyzetet?

    VálaszTörlés