7. melléklet Közoktatási intézmények fenntartásának, alapításának és megszüntetésének szabályai, fenntartói jogosultságok

A közoktatási intézmény jogi személy.

A  közoktatási  intézmény  alapítását  az  alapító  okirat  és  –  nem  állami,  nem  önkormányzati fenntartású intézmény esetében – a működési engedély alapján nyilvántartásba kell venni és oktatási azonosítóval ellátni. Ha a  nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a telephelyre is meg kell kérni a  működési engedélyt. Az alapító okiratot és a működési engedélyt módosítani kell, ha a fenntartó az alapító okirat bármely tartalmi elemének módosítására irányuló döntést hozott.

A közoktatási intézmény alapító okirata a következőket tartalmazza:
a) az intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét,
b) az intézmény típusát, alaptevékenységét,
c) az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét,
d) az intézmény minden tagintézményének, intézményegységének (beleértve a tagozatot is) a megnevezését,
e) iskola esetén az évfolyamok számát,
f) nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot,
g) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, h) nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatait

i) a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, j) a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.

A működési engedélyt és az oktatási azonosítót a kormányhivatal állítja ki. (Másodfokon az OH jár el.)

A működési engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges alábbi feltételekkel, illetve ezeket fokozatosan – a felmenő rendszernek megfelelően – megteremti:
a) állandó saját székhely (ha a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési, tanítási évre biztosított);
b) a megállapított maximális létszám befogadására alkalmas és elegendő helyiség;
c) a feladatok ellátásához szükséges állandó saját alkalmazotti létszám (a pedagógusok legalább
75 százaléka főállású),
d) jogszabályokban meghatározott eszközök és szabályzatok, e) a működéséhez szükséges pénzeszközök,
f) a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program.

Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban van, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan működése.A működési engedélyért és az oktatási azonosítóért az illetéktörvény szerinti díjat kell fizetni.

A feladataik ellátásához szükséges – a fentiekben felsorolt – feltételekkel az állami, önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményeknek is rendelkezniük kell, azzal az eltéréssel, hogy esetükben az állandó saját székhellyel való rendelkezés csak akkor teljesül, ha a feladataik ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek határozatlan időre kizárólagos használatukban állnak.

A közoktatási intézmény – az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal – a nyilvántartásba vétellel jön létre. A közoktatási intézmény a nyilvántartásból való törléssel – a törlés napján – megszűnik. A megszűnés eseteit a törvény rögzíti: 

- az intézmény fenntartója az intézményt megszünteti,
- a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
- az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult, aki folytatja a fenntartói tevékenységet,
- megszűnik a fenntartónak a közoktatás-szolgáltatás szervezési joga, illetve e jogának gyakorlásával felhagy,
- a fenntartó bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kívánja tovább gyakorolni, kivéve, ha a fenntartói jog – az e törvényben meghatározottak szerint – új fenntartóra száll át,
- a fenntartó egy nevelési, tanítási évnél hosszabb ideig nem működteti az intézményt,
- a bíróság elrendelte az intézmény nyilvántartásból való törlését,
- minőségi, törvénytelenségi okokból az oktatási azonosítót a kormányhivatal visszavonta.

A megszűnést kezdeményezőnek kötelessége gondoskodni a tanulók elhelyezéséről.

A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról az alapító, illetve a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit – az évente összeállított és a fenntartó által megállapított – költségvetésben kell előirányozni.

A fenntartó irányítási jogosítványai:

a) az intézmény alapítása (az alapító okirat kiadása), átszervezése, megszüntetése;
b) az intézmény költségvetésének meghatározása;
c) az e törvényben meghatározott osztály-, illetve csoport-létszámoktól való eltérés engedélyezése,
d) törvényességi ellenőrzés;
e) szakmai ellenőrzés és értékelés lefolytatása (kizárólag ellenőrzési szakértő bevonásával), illetve az országos szakmai ellenőrzés dokumentumaihoz való hozzáférés;
f) az intézményvezető kinevezése és az intézményvezető feletti munkáltató jogok gyakorlása jogszabály szerint;
g) az intézmény SzMSz-ének és pedagógiai programjának jóváhagyása.

A fenntartó szeptember 1. és június 30 között

a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát, osztályt, csoportot nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,

b) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg,

c) pedagógusokra vonatkozó létszámcsökkentési döntést nem hozhat.

A helyi önkormányzat kötelezően ellátandó közoktatási feladatai:

- az óvodai nevelés,
- az általános iskolai nevelés-oktatás,
- a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése és általános iskolai nevelése-oktatása.

A megyei, valamint a fővárosi önkormányzat kötelező közoktatási feladatai:
a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátás, 

b) a középfokú iskolai ellátás,
c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai ellátása,
d) az általános és középfokú iskolai ellátás a felnőttoktatás keretében, e) az alapfokú művészetoktatás,
f) pedagógiai szakszolgálat (továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, nevelési tanácsadás, szakértői bizottságok, logopédiai szolgáltatás, gyógytestnevelés, tehetséggondozás, krízistanácsadás, fejlesztő pedagógusi szakszolgálat)
g) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben, rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás 

h) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt.

A megyei/fővárosi önkormányzat a helyi/kerületi önkormányzatokkal együttműködve köteles a törvényben foglalt közoktatási feladatok ellátásához fejlesztési-intézkedési tervet (a továbbiakban: önkormányzati közoktatási intézkedési terv) készíteni és azt legalább ötévente felülvizsgálni. A közoktatási intézkedési tervet a kormányhivatal hagyja jóvá. (Másodfokon az OH dönt.)

A megyei kormányhivatal oktatási osztályainak kötelező közoktatási feladatai:

a)  pedagógiai intézet működtetése (tantárgygondozás, tanulmányi versenyek szervezése, pedagógus továbbképzések és pedagógiai szaktanácsadás, vizsgaszervezés, mérések- értékelések lebonyolítása).

b) a külön jogszabályokban a megyei kormányhivatal számára meghatározott oktatási szakigazgatási feladatok ellátása (szakértők munkájának koordinálása és ellenőrzése, a közoktatási intézmények szakmai ellenőrzése és értékelése, törvényességi ellenőrzés, hatósági ügyek, részvétel az érettségi lebonyolításában).