Középfokú iskolai tanulmányaikat az adott középfokú iskola felvételi követelményei szerint azok a tanulók kezdhetik meg, akik sikeresen elvégezték az általános iskolát vagy a hídprogramot (ld. a 3. mellékletet), illetve szakiskola esetén azok is, akik betöltötték a tizenhatodik életévüket. A középfokú iskola az általános iskola befejezése után (nyolc vagy hat évfolyamos gimnázium esetében az általános iskola negyedik vagy hatodik évfolyamának elvégzése után) kezdődik, és a tankötelezettség végéig, illetve a középfokú tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató tevékenységét. Feladata a fiatalok felnőtt társadalomba való bevezetése, integrálása a beilleszkedéshez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra. Képzési jellege szerint lehet szakiskola, szakközépiskola vagy gimnázium; ezek a szakirány vagy a tagozatok szerint eltérő programok alapján haladhatnak.
A középfokú iskolák egymás között átjárhatók a fogadó iskolák követelményei szerint. Az átjárás lehetséges egyszerű átvétellel, különbözeti vizsgával, halasztott különbözeti vizsgával vagy a felzárkózás érdekében tanévismétléssel. Az átvevő iskolák tanárai segítséget nyújtanak az átlépő diáknak a tantervi különbségek kiegyenlítésében, illetve a hiányok pótlásában.
A középfokú iskolai tanulmányok megkezdésére még nem alkalmas fiatalok számára úgynevezett hídprogramot megvalósító egyéves képzés szervezhető (lásd a 3. mellékletet).
Szakiskola
A szakiskola három évfolyammal működik, és tanulóinak szakképesítést ad. Fogyatékossággal élő tanulók szakiskolai képzését látja el a speciális szakiskola, ahová öt vagy hat évig járhatnak a tanulók.
A szakiskola feladata diákjainak alkalmassá tétele arra, hogy szakképzett munkavállalóként állhassanak munkába itthon vagy külföldön, illetve feladata a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakiskolát végzett diákok évfolyam beszámítással érettségit adó iskolában tanulhatnak tovább. A speciális szakiskola a munkába álláshoz és az életkezdéshez segíti hozzá a fiatalokat. A szakiskola iskolai rendszerű működésének szakmai kereteit a szakiskolai kerettanterv jelöli ki.
Szakközépiskola
Szakközépiskolába meghatározott eredménnyel (4. melléklet) vagy külön felvételi eljárás keretében lehet felvételt nyerni.
A szakközépiskola öt átfogó szakterület (agrár, humán, gazdasági-szolgáltatási, műszaki és művészeti) valamelyikére készíti fel diákjait.
A szakközépiskola − kerettantervének megfelelően − négy vagy öt évfolyammal működik, felkészít az érettségi vizsgára, és szakképesítést ad. Egyes szakmákban az ötödik évben folyó képzéssel technikusi végzettség szerezhető.
A szakközépiskola feladata diákjainak alkalmassá tétele a szakirányú munkavállalásra, felkészítés az érettségi vizsgára, illetve a felsőoktatásban való szakirányú továbbtanulásra.
Szakmai feladatait a szakközépiskolai kerettanterv jelöli ki.
Gimnázium
Gimnáziumba csak megfelelő tanulmányi eredménnyel, külön felvételi eljárás szerint (4. melléklet) lehet felvételt nyerni. A gimnázium általában négy, de lehet hat vagy nyolc évfolyamos is. Hat vagy nyolc évfolyammal az a gimnázium működhet, amely megfelel az e törvény 5. mellékletében foglalt kritériumoknak.
A gimnázium feladata diákjainak az érettségi vizsgára történő felkészítése és alkalmassá tétele a felsőoktatásban való helytállásra.
A gimnázium szakmai követelményeit a különböző kerettantervek (például humán, reál) jelölik ki.
A középfokú iskolákat bevezető részben a felsorolásból kimaradt a speciális szakiskola.
VálaszTörlésAz átjárhatóság is bonyolult, hisz különbözeti vizsgával, sőt még tanévismétléssel is járhat!
Az viszont szép gondolat, hogy az átvevő iskolák tanárai segítséget fognak nyújtani az átlépő diáknak. (Erre biztosan lesz majd óraszám vagy pótlék vagy egyszerűen mentorpedagógusok foglalkoznak az átlépő tanulókkal...)
A bevezető rész utolsó mondatában lévő hídprogram akkor hová tartozik (3. melléklet)? Ha ragaszkodik a jogalkotó, és mi is úgy gondoljuk, hogy szükséges, akkor szerintem a középiskolában lenne a helye. Bár ott már van Dobbantó program.
A szakiskolai részben feladat a diákok alkalmassá tétele az itthoni és a külföldi munkavállalásra - lesz hozzá megfelelő óraszámban idegennyelv-oktatás is? A szakközéiskolánál viszont nem szerepel a külföldi munkavállalásra való felkészítés.
A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény leírásában hiányzik a szakértői bizottsági vélemény, amely alapján a felvétel ebbe az iskolatípusba történik.
Az alapfokú művészetoktatási intézmény meghatározásában jó, hogy elkülöníti a koncepció a NAT szerinti művészeti neveléstől. A térítési díj megfizetése alóli felmentés lehetősége itt nem jelenik meg (ingyenesség), a törvény kidolgozásában ennek meg kellene majd jelennie, éppen az Alapelvekben hangoztatott tehetséggondozás és az igazságosság, a méltányosság elvei miatt is.
Pedagógiai szakszolgálatok: a nevelési tanácsadók beolvadnak?
Pedagógiai szakmai szolgáltató (Pedagógiai Intézet): bővül a feladatkör, hiszen az országos mérési-értékelési feladatok, valamint az érettségi vizsgák lebonyolítása is a PI-hez fog tartozni a koncepció szerint.
Ha már van OM azonosítóval rendelkező PI egy megyében, akkor vajon a megyei kormányhivatal alapít még egyet, vagy együttműködik a már meglévő megyei pedagógiai intézettel...
Ezt rendeznie kellene a módosított koncepciónak!
(Nem a vállalkozási alapon szervezett pedagógiai szakmai szolgáltatókról van szó.)