Az oktatásért felelős miniszter irányító szerepe
Az oktatásért felelős miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója.
Az oktatásért felelős miniszter kiadja a mellékletben foglalt rendeleteket (1, 6, 8, 9, 10, 11, 13, 16, 18, 19.), továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; kikéri a jogszabály által meghatározott testületek véleményét.
Az oktatásért felelős miniszter adja ki (hagyja jóvá) a kerettanterveket, határozza meg az érettségi vizsga követelményeit, és látja el az azok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, ellenőrzi a tankönyvkiadást és a tankönyvforgalmazást, szabályozza a tankönyvekkel kapcsolatos támogatások rendszerét, gondoskodik az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, az Oktatási Hivatal közreműködésével gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei és fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről, működteti az oktatási jogok biztosának hivatalát, felügyeli a közoktatási nyomtatványok előállítását és forgalomba hozatalát.
Az oktatásért felelős miniszter országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai méréseket, átvilágításokat, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen szakmai ellenőrzést, pedagógiai- szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, illetve saját hatáskörben szakmai, törvényességi és hatósági ellenőrzést rendelhet el.
Az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá a pedagógus-továbbképzési programokat és engedélyezi a programok alkalmazását, továbbá felügyeli azokat.
Szakmai felügyeletet gyakorol az oktatást érintő pályázatok felett, különös tekintettel azok pedagógiai tartalmára.
Rendeletben szabályozza a közoktatási tevékenységgel kapcsolatos működési, szakmai, szervezési és eljárási feladatokat. Működteti a közoktatás információs rendszerét, javaslatot tesz a statisztikai adatszolgáltatásra, koordinálja és támogatja a közoktatás tartalmi, szakmai fejlesztését, biztosítja a neveléstudományi kutatások, fejlesztések intézményi feltételeit. Együttműködik a szakképzésért, felnőttoktatásért felelős területek képviselőivel, és gondoskodik az európai uniós és egyéb nemzetközi egyezményekben foglaltak hazai végrehajtásáról.
A miniszter döntési jogkörébe tartozik a közoktatásból a felsőoktatásba való átlépéssel kapcsolatos szabályozás, az érettségi vizsgák eredményének a felsőoktatási felvételi eredményeként való
beszámításának szabályozása, az esetleges mentességek körének, mértékének megállapítása, a tanulmányi és egyéb versenyeredmények figyelembe vétele a felsőoktatási felvételnél.
A minisztert a döntések előkészítésében javaslattevő és véleményező szerepben különböző testületek segítik. Hangsúlyos szerepe van a Pedagógus Kamarának, amelynek megalakulásáról, működéséről és hatásköréről külön jogszabály rendelkezik majd. A Pedagógus Kamara felállásáig az Országos Köznevelési Tanács változatlan módon folytatja tevékenységét. A másik nevesített testület a Közoktatás-politikai Tanács, amely a jelenlegi módon szerveződik és működik tovább.
A miniszter másodfokon jár el azokban az ügyekben, amelyekben első fokon a megyei kormányhivatalok oktatási osztályai jártak el.
Az Oktatási Hivatal és a megyei kormányhivatalok
A közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) és a megyei kormányhivatalok oktatási osztályai (a továbbiakban: kormányhivatalok) közreműködnek az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok irányításában, szervezésében, koordinálásában, az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában. A törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint első és másodfokú hatósági jogkört gyakorolnak. Együttműködnek az Országos Kisebbségi Bizottsággal. Hatósági ellenőrzési jogkört gyakorolnak az intézményi működés jogszabályi kereteinek betartását illetően. Jogszabályban meghatározott körben gyakorolják a szabálysértési hatósági jogköröket, a feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében intézkedéseket hoznak.
Önkormányzat, jegyző, főjegyző
A fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatok, a megyei önkormányzat a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet készít a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések előkészítése céljából.
A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az a terv, amely a törvényben meghatározott kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátására, és ezen belül a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozik. A megyei fejlesztési tervnek az oktatási feladatok ellátása tekintetében tartalmaznia kell az önkormányzatok együttműködésének alapelveit, az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit.
A fejlesztési terv elkészítéséhez véleményt nyilváníthat, és az elkészítésében közreműködhet az érdekelt települési, területi kisebbségi önkormányzat, és be kell szerezni hozzá az Országos Kisebbségi Önkormányzat véleményét.
A fejlesztési tervet ötéves időszakra kell elkészíteni oly módon, hogy meg lehessen állapítani, hogyan tesznek eleget az egyes önkormányzatok a közoktatással összefüggő feladat-ellátási kötelezettségüknek. Meg kell meghatározni – a tanulói létszám várható alakulását figyelembe véve – az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskolákra háruló feladatokat a tankötelezettség teljesítésében, illetve a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében.
A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi, megyei önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodást köthet a közoktatással összefüggő – körzeti jellegű – feladatok ellátásra.
Az e törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására szakképzés-szervezési társulás hozható létre. A szakképzés-szervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzésben részt vevő iskolát tart fenn. A belépés feltétele, hogy az érintett elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által hozott döntéseket a szakképzés fejlesztésének összehangolásáról.
A főjegyző tájékoztatja az területileg illetékes szakértői (sajátos nevelési igényt vizsgáló) bizottságot arról, hogy melyik intézmény rendelkezik sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges gondozásához szükséges feltételekkel.
A főjegyző jegyzéket készít a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekről.
A főjegyző és a jegyző részt vesz az érettségi vizsgák lebonyolításában, a közoktatási információs rendszer működtetésében, közreműködik a közoktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységgel összefüggő mérési, értékelési feladatok szervezésében, az intézményvezetői pályázati eljárással kapcsolatos, törvényben meghatározott feladatokban.
A főjegyző rendkívüli esetekben szünetet rendelhet el a megye, illetve a főváros területén, a jegyző rendkívüli esetekben szünetet rendelhet el a településen.
A jegyző gondoskodik a tanköteles gyermekek nyilvántartásáról, hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést, szankcionálja azok nem teljesítését.
A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat. Ide tartozik – többek között –, hogy az iskola igazgatójának jelzése alapján megindítja és lefolytatja – a külön jogszabályban meghatározott – szabálysértési, illetve a családi pótlék felfüggesztésével kapcsolatos hatósági eljárásokat, valamint megteszi a szükséges gyermekvédelmi intézkedéseket.
A nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák és általános iskolák nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatát közli a főjegyzővel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése