A törvény az egyes nevelési-oktatási intézmények fenntartóira és az általuk fenntartott intézmények működésére nézve a főszabálytól eltérő jogokat és kötelezettségeket állapít meg.
Az új törvény változatlanul hagyja a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények működésére vonatkozó jelenlegi szabályok nagyobb részét. Eleget tesz azoknak a társadalmi igényeknek, amelyek alapján létjogosultsága van és lesz azoknak az alapítványok, egyházak, magánszemélyek által alapított és működtetett nevelési-oktatási intézményeknek, amelyek jelentős részt vállalnak a közoktatási feladatok ellátásában. Ezekre az intézményekre és fenntartóikra vonatkozóan ugyanakkor az új törvény számos eltérő rendelkezést is megállapít.
A nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény működésének megkezdéséhez – az alapító okirat nyilvántartásba vételén kívül – működési engedélyre is szükség van. A működési engedély kiadásával összefüggő alapvető szabályokat a 7. melléklet tartalmazza.
A nem állami, nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben nem kell alkalmazni a beiskolázási körzetekre és a gyermekek napközbeni felügyeletének ellátására vonatkozó rendelkezéseket abban az esetben, ha az intézmény nem működik közre az önkormányzati feladatellátásban, továbbá az intézményvezetőt nyilvános pályázati eljárás nélkül is kinevezhető. Ugyancsak nem kell alkalmazni az osztályokra és csoportlétszámokra vonatkozó szabályokat (11. melléklet), a maximális létszámra vonatkozó rendelkezéseket, a pedagógus- illetve alkalmazotti létszám megállapításának kivételével.
A nem állami, nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetve a kollégiumi tagsági viszony fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető. Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan – írásbeli megállapodásban – a törvény szabályaitól el lehet térni.
A nem állami, nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény a helyi önkormányzattal vagy az oktatásért felelős miniszterrel kötött közoktatási megállapodás alapján részt vehet a kötelező közoktatási feladatellátásban. Ebben az esetben a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményre vonatkoznak.
Egyházak által fenntartott közoktatási intézmények
Helyi tantervébe a fenntartó egyház tanításának megfelelő elemeket építhet be.
Helyi tantervébe a fenntartó egyház illetékes hatósága által meghatározott tartalmú hitoktatást építhet be.
A hitoktatás feladatának ellátására felsőfokú hitoktatói, hittanári, vallástanári vagy egyéb hitélettel kapcsolatos felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt alkalmazhat az állami, önkormányzati intézményekre megállapított pedagógus-létszámon felül.
Nevelési-pedagógiai programjában világnézeti, hitéleti szempontokat érvényesíthet, hitéleti tevékenységet írhat elő.
Szervezeti és működési szabályzatában, illetve házirendjében a pedagógusok, a pedagógiai munkát segítők és a tanulók számára a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, illetve hitéleti tevékenységet írhat elő.
Ezek megsértése miatt fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
A tanulók felvétele során világnézeti, hitéleti szempontokat érvényesíthet.
Ha a településen működik olyan önkormányzati fenntartású intézmény, amely a kötelező felvételt biztosító intézmény szerepét el tudja látni, akkor számára kötelező felvételi körzet nem jelölhető ki. Önként szerepet vállalhat viszont a kötelező önkormányzati feladatellátásban.
A pedagógusok és egyéb munkavállalók alkalmazása során világnézeti és hitéleti szempontokat érvényesíthet, illetve alkalmazási feltételként írhat elő.
Fenntartója pályáztatás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése