A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSA, MŰKÖDÉSE ÉS VEZETÉSE

A közoktatási intézmény alapítója, fenntartója tekintetében lehet állami, önkormányzati, egyházi és más szervezet, illetve személy által, továbbá pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény által (gyakorlóiskola) alapított, fenntartott intézmény. 

A törvény biztosítja az óvoda- és iskolaalapítás szabadságát az állam által meghatározott jogszabályi feltételek mellett (lásd a 7. mellékletet). Az intézmény működéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi feltételeknek, továbbá az intézmény törvényes működésének biztosítása a fenntartó feladata. Az állam az intézmény működését erre rendelt szervezetei útján ellenőrzi. 

A közoktatási intézmény tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően az alapító okirat határozza meg. Ennek kiadása és módosítása a fenntartó joga és feladata. Az alapító okirat határozza meg az intézmény működésének alapvető, egyedi szervezeti és működési sajátosságait. 

Munkaszervezésének kereteit, a demokratikus működés részleteit – jogszabályok mellett – a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) továbbá az intézmény házirendje rögzíti. 

Az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá. 

Az SZMSZ tartalmát és a jóváhagyás szabályait a 10. melléklet tartalmazza. 

Az SZMSZ-ben szabályozható minden olyan kérdés, amelyet törvény, jogszabály és az alapító okirat nem szabályoz. 

A közoktatási intézmény legfőbb döntéshozó szerve a nevelőtestület. 

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik 

a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; 

b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; 

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése és jóváhagyása; 

d) a továbbképzési program elfogadása; 

e) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; 

f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; 

g) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; 

h) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; 

i) jogszabályban meghatározott más ügyek. 

A közoktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében a szakmai munkaközösség vesz részt. A szakmai munkaközösség feladatai különösen: 

a) a helyi tanterv és a szaktárgyi programok összehangolása; 

b) az ellenőrzések, mérések és az iskolai értékelés összehangolása; 

c) a vizsgakövetelmények összehangolása, a vizsgáztatás; 

d) tanulmányi versenyek, programok szervezése; 

e) tehetséggondozás, felzárkóztatás, tanórán kívüli programok; 

f) intézményi és intézményen kívüli programok szervezése; 

g) gondoskodás a tankönyv- és taneszköz-ellátásról; 

h) belső továbbképzések, konzultációk szervezése; 

i) részvétel a továbbképzési terv összeállításában. 

A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető vezeti, akit a munkaközösség javaslatára az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A megbízás legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható. 

A közoktatási intézményt óvodavezető, igazgató vagy főigazgató (a továbbiakban intézményvezető) vezeti, munkáját vezető-helyettes vagy helyettesek segítik (lásd a 8. mellékletet). A vezető-helyettest a nevelőtestület javaslatára az intézményvezető bízza meg 1-5 évre. A megbízás meghosszabbítható. 

Az intézményvezető, a helyettes(ek) és a munkaközösség-vezető(k), valamint a gazdasági vezető alkotják a közoktatási intézmény vezetőségét. 

Az intézményvezetőt − pályázati eljárást követően − a fenntartó bízza meg A) a nevelőtestület és a Pedagóguskamara (átmenetileg a megyei kormányhivatal oktatási osztálya) egyetértésével B) a nevelőtestület egyetértésével2 C) a nevelőtestület véleményének kikérése után legfeljebb öt évre. A pályázat mellőzhető, amennyiben a fenntartó által javasolt személy megbízásával a nevelőtestület és a Pedagóguskamara is egyetért. Ilyen egyetértés hiányában – illetve amennyiben a fenntartó nem kíván javaslattal élni – a pályázati eljárást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyetértés nem alakul ki a három fél között. A megbízás legfeljebb A) egy alkalommal B) többször hosszabbítható meg. (A kinevezés további szabályait lásd a 9. mellékletben.) 

Az intézményvezető személyes felelősséget visel a közoktatási intézmény valamennyi feladatának szakszerű, a minőségi fejlődést szolgáló ellátásáért. Közoktatási intézményvezető az lehet, aki megfelel a külön jogszabályban (pedagógus életpálya törvény) foglalt kritériumoknak. A nemzeti- etnikai kisebbségi nevelést-oktatást biztosító nevelési illetve közoktatási intézmény vezetőjének megbízásakor az illetékes (helyi vagy megyei) kisebbségi önkormányzat egyetértését is meg kell kérni. 

Feladatai különösen: 

a) az intézmény pedagógiai munkájának szakszerű vezetése; 

b) tanítás, illetve foglalkozások vezetése a 16. mellékletben foglalt időkeretben; 

c) az alapító okiratban szereplő tevékenységek jogszabályi követelményeknek megfelelő ellátása; 

d) munkáltatói jogok gyakorlása; 

e) gazdálkodás a költségvetési források és saját bevételek felett; 

f) az intézmény képviselete; 

g) a pedagógus etika normáinak betartása és betartatása. Az intézményvezető munkáját helyettesek segítik. 

A közoktatási intézmény pedagógiai alapegységeit a csoportok, illetve osztályok jelentik. A létszámuk megállapítására vonatkozó irányszámokat a 11. melléklet tartalmazza. 

2 Az önkormányzati törvény módosítása szükséges hozzá