2010. december 4., szombat

5. melléklet A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok működésének szabályai14

A tehetséggondozás speciális feladatának ellátására gimnázium működhet hat vagy nyolc évfolyammal is. 
A hat és nyolc évfolyamos gimnázium tanulóitól a fokozott tehetséggondozás eredményeképpen többlet-teljesítmény várható el. A kötelező tanítási órák száma évfolyamonként átlagosan 1,5 órával magasabb, mint más iskolák azonos évfolyamán. Jogszabályi keretek betartásával pedagógusaitól is többletmunkát vár el. 
A nevelő-oktató munka tartalmi szabályozásában irányadó a Nemzeti alaptanterv, a munka szervezésére az iskolatípusnak megfelelő külön kerettantervet ad ki a miniszter. 
A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik idegen nyelv tanulása is kötelező. A nyolc évfolyamos gimnáziumban meg kell teremteni a feltételeket a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához. 
A világosan megfogalmazott és dokumentált tehetséggondozó munka a párhuzamos osztályok sajátos képzési irányainak legalább a kétszeresén folyik, és legalább ugyanannyi szakkört, illetve más tanórán kívüli foglalkozást működtet az iskola, mint az osztályok összes száma. Ezeknek a szakköröknek egy része más iskolák tanulói számára is hozzáférhető. 
A hat évfolyamos gimnáziumokban legalább két, a nyolc évfolyamosakban legalább három tantárgyi vagy műveltségi területen készítik fel folyamatosan a versenyekre a tanulókat a pedagógiai programban foglaltak szerint. 
A nyolc évfolyamos gimnáziumokban a legkiválóbb tanulók tanári irányítás mellett legalább két önképzőkörben önálló kutatást végeznek. 
Az iskola dokumentáltan részt vesz országos tehetséggondozó programokban. 
A jelentkezők száma minden évben legalább másfélszeresen meghaladja az indítandó osztályokra számított átlaglétszámot. 
A kompetencia-méréseken a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok tanulóinak átlageredménye az egyes mért évfolyamokon legalább 10%-kal meghaladja az országos átlageredményt. 
A 9-12. évfolyamos tanulók legalább 20%-a indul évente valamilyen országos tanulmányi versenyen, és évente legalább egy tanuló országos döntőbe jut. 
Minden tanuló legalább két tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát köteles tenni. A vizsgákon a tanulók átlagteljesítménye legalább 10%-kal meghaladja az országos átlagot. 
A gimnázium vagy önálló kollégiumot működtet, vagy meg tudja oldani valamennyi 25 km-nél távolabb lakó tanulója kollégiumi elhelyezését. 
A gimnáziumi oktatásban részt vevő valamennyi tanár egyetemi végzettséggel rendelkezik. A teljes állású tanárok legalább 40%-a kétszakos, és Pedagógus III. (Mesterpedagógus) vagy Tudóstanár fokozattal rendelkezik. 
Az iskola tehetséggondozó profilja szerint területenként legalább két szaktanár rendelkezik tehetséggondozó tanúsítvánnyal. 
A fenntartó abban az esetben alapíthat új hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumot, ha az egyéb jogszabályi feltételek mellett az iskola várakozási idő nélkül teljesíti a nevelőtestület képzettségi kritériumait, illetve a már működtetett évfolyamokon teljesíti a túljelentkezési követelményeket. Az engedély akkor adható meg, ha az iskola a méréseken az országos átlag felett teljesített, továbbá vállalja azokat a tehetséggondozó tevékenységeket, amelyeket a jogszabály előír. 
Mivel az alapfokú oktatás felső tagozatát erősen befolyásolja ezeknek az iskoláknak a jó tanulókat elszívó hatása, számuk ésszerű határok között tartása a közoktatás érdeke. A hat, illetve nyolc évfolyamos gimnázium, mint kiemelt tehetséggondozó intézménytípus számára a törvény az állami támogatást a kritériumok teljesítéséhez köti.


14 A mellékletben felsorolt kritériumok teljesítése három év átlagában értendő. A megfelelést az OH ellenőrzi, először a 2016-17-es tanévben. A teljesülés hiányában a hat vagy nyolc évfolyamos gimnázium négy évfolyammal működhet tovább, vagy a fenntartónak át kell szerveznie.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése