2010. december 4., szombat

Alapelvek

A magyar közoktatás törvényi szabályozásának alapját alkotmányos alapértékeink, a Nemzeti
Együttműködés Programja, az európai és a magyar közoktatás haladó hagyományai képezik.
  • A közoktatás közszolgálat, melynek általánosan érvényes kereteit és tartalmi garanciáit az állam biztosítja a közoktatásra jogosult, illetve arra kötelezett állampolgárok számára. 
  • A közoktatás a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat egyaránt szolgálja. 
  • A közoktatásban a gyermekek szülei, illetve gondviselői a nevelés és oktatás feladatát megosztják a közoktatási intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. 
  • A közoktatás középpontjában a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. 
  • A közoktatás egészét erkölcsi és szellemi értékek határozzák meg, elsősorban a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, a szektorsemlegesség tisztelete és fenntartása, továbbá minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. A közoktatási rendszer fenntartása az állam közszolgálati kötelessége. 
  • A közoktatás finanszírozása a közfeladatok ellátását szolgálja. 
  • Az óvodák 3 éves kortól fogadják a gyermekeket, 5 éves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni. 
  • A gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik, és 17 éves korig tart. 
  • Az általános iskolát követően, illetve – nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumi képzés választása esetén 5. vagy 7. évfolyamtól kezdődően – minden gyermek képességeinek, törekvéseinek és tudásának megfelelően, a középfokú iskola felvételi követelményei szerint folytathatja tanulmányait. 
  • A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók speciális igényeik figyelembe vétele, integrációjuk elősegítése a nevelési-oktatási rendszer prioritásai közé tartozik, amelynek keretei között az oktatási rendszer biztosítja a gyermekek, tanulók számára a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítását, újak kialakítását célzó többletszolgáltatásokat. 
  • Az iskolarendszer átjárható, azaz a fogadó intézmény követelményei szerint más iskolába vagy iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni. 
  • Az alapfokú, az iskolarendszerű szakképzést is magában foglaló középfokú nevelés-oktatás, a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A közoktatás bármely szintje felnőttoktatásként is folyhat. 
  • Ingyenes a gyermekek számára az állam, az önkormányzatok és az egyházak által fenntartott óvodák, iskolák – valamint a helyi önkormányzati kötelező feladatellátásban (közoktatási megállapodással) részt vevő bármely iskola – látogatása a tankötelezettség végéig, illetve az érettségi vizsga letételéig. Ugyancsak ingyenes a második szakképzettség megszerzése, továbbá a pedagógiai szolgáltatások és szakszolgálatok igénybe vétele. 
  • A tankönyvek az általános iskolában ingyenesek, az iskola tulajdonát képezik.1 
  • A közoktatás rendszerének alapelemei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja. 
  • A szülőknek jogukban áll világnézetük szerint iskolát választani gyermeküknek. 
  • A tanítás nyelve magyar, nemzetiségi iskolákban részben vagy egészben a nemzeti-etnikai kisebbség anyanyelve, a két tanítási nyelvű iskolákban – külön jogszabály szerint – részben a célnyelv.

 2013-tól, felmenő rendszerben


1 megjegyzés:

  1. nyikorgó katedrán2010. december 30. 20:38

    A jelenlegi koncepció a bevezető mondatban azt írja, hogy a törvényi szabályozás alapját (a jövőbeni?!)az alkotmányos alapértékek képezik - már ismerjük ezen értékekeket? Vagy majd ezután derül ki, mire is épül a majdani törvény?
    A magyar közoktatás "haladó hagyományai"-t sem találtam meg a koncepcióban, szükséges lenne nevesíteni ezeket a haladó hagyományokat is.

    VálaszTörlés