2010. december 4., szombat

Bevezetés

A 2010. tavaszi országgyűlési választások eredménye egyértelmű felhatalmazást adott arra, hogy új értékalapokra helyezzük az oktatási rendszer egészét. Ennélfogva szükségszerű egy új közoktatási törvény megalkotása is. Az új törvénynek szakítania kell a jelenleg hatályos szabályozás látszólagosan értéksemleges és döntően az egyéni jogokra alapuló szemléletével, és meg kell teremtenie a nemzeti fejlődés szolgálatába állított közoktatási rendszer és intézményei működésének alapvető szabályait. Az új törvény műfaját tekintve is különbözik a hatályostól, mivel kerettörvény, azaz csak a legfontosabb területekkel foglalkozik, a részleteket kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek fogják szabályozni, és illeszkedik hozzá a pedagógus életpálya-modell életbe léptetését szabályozó új törvény is. Így érhetjük el, hogy az új közoktatási törvény átlátható és érthető legyen, valamint azt, hogy a későbbiekben szükségesnek mutatkozó pontosítások ne követeljenek minden esetben hosszadalmas eljárást igénylő törvénymódosításokat. A jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a kellő rugalmasság így egyaránt szavatolható.

1 megjegyzés:

  1. Szerintem a törvénytervezet nem biztositja azt, hogy az oktatás a nemzeti fejlödést szolgálja, ráadásul akkor biztosan nem, ha az nem az egyéni jogokra alapul. Itt egy érdekes és nagy probléma van a szönyeg alá söpörve egyetlen mondattal. Késöbb kiviláglik az egész koncepció lényege, amikor arról van szó, hogy a jogokat és a kötelességeket együtt kell kezelni, ami másképpen szólva annyi, hogy aki nem csinálja azt, amit a tanár mond, annak nincsenek jogai.

    VálaszTörlés