2010. december 25., szombat

PDSZ fórum a közoktatási törvénykoncepcióról és a tanári életpálya modellről

December 20-án, hétfőn a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vitafórumot tartott a közoktatási törvénykoncepcióról és a tanári életpályamodellről az Apáczai kiadóban. A beszélgetésen körülbelül 50-60 fős közönség jelent meg, többségében pedagógusok. Az eseményről hangfelvétel készült, ami a közeljövőben letölthető lesz a szakszervezeti honlapról. [Update: a felvétel január 25-én felkerült a honlapra]
Mivel leirat nem készült, közzéteszem az ott (elsősorban saját célra) készült jegyzeteimet, vállalva a szubjektivitás kockázatát, és remélve, hogy az elhangzott vélemények sokféleségét azért sikeresen tükrözi. (Ha félreértettem volna valamit, kommentben várom a pontosítást.)


Elsőként a felkért előadók tartottak 10-15 perces előadást.

Sió László (Fidesz)
Előljáróban elmondta, hogy "van köztünk egyeztetés az államtitkársággal".
Az életpálya modell nem előzmény nélküli (korábban hasonló kísérlet volt a minőségi bérpótlék, a pedagógusszorzó, később pedig a motivációs alap létrehozása, integrált oktatás részeként is megjelent és a vezetői differenciált pótlékban – de eddig nem volt elég forrás és megfelelő minőségmérés a rendszerben).
Szükség van megfelelő finanszírozásra és jó minősítési rendszerre.
Az a jó életpályamodell, ami ösztönöz, teljesítményekhez kapcsolódik. Lapos bérrendszert szeretnének, ami magas kezdőbérrel kezd, a többletjövedelem pedig folyamatos minősítési eljárás révén érhető el többletfeladatok elvállalásával. A most tervezett életpályamodell nem ilyen, a jelenlegi modellt folytatása.
A minősítési rendszernek
-         legyen következménye (most nincs) és adjunk lehetőséget a javításra (ennek eszköze: a pedagógus továbbképzési rendszer lehet);
-         mozgásteret kell adnia az intézményeknek, intézményvezetőknek;
a minőségmérés szakma, szükség van professzionális szakértőkre. Ellentétben a tárcával, azt gondoljuk, hogy a fenntartót is be kell vonni az értékelésbe, a pedagógusképző intézményeknek is lehet ott helye, de elsősorban a fenntartók legyenek ott;
Kontraszelekció kérdése: szigorítani kell a belépési követelményeket a tanárképző intézményekbe (emelt szintű érettségi előírása), garantálni kell a kezdő munkahelyet és a viszonylag magas bérezés;
-         Anyagi motivációt kell biztosítani már a pálya első, és nem csak a hatodik évétől;
-         Osztatlan pedagógusképzésre van szükség – így válhat elitképzéssé a tanárképzés.

Pecsenye Éva a Közoktatás-politikai Tanács képviseletében [ppt kísérte az előadás, elkérem, nem sikerült mindent lejegyzetelni] 
Egy napos vita folyt a tervezetről a Közoktatás-politikai Tanácsban, az előadás ennek következtetéseit foglalja össze (a jegyzőkönyv nincs fenn a NEFMI honlapján).
Ami elfogadható:
-         Az alapelvek: a közoktatás közszolgálat, erkölcsi és szellemi értékek lefektetése, átadása, a közoktatás fenntartása állam feladata;
-         Ingyenesség;
-         különleges bánásmódot igénylő gyerekek fogalmának új értelmezése, definíciója;
-         a felnőttoktatásra vonatkozó passzusok.
Amik nem kerültek megfelelő kifejtésre a tervezetben:
-         a tehetséggondozás szabályozása;
-         az intézményvezetővel kapcsolatos szabályozás (mandátum-meghosszabbítás kérdése)
-        NAT, kerettantervek szabályozása, intézményi autonómia – koherenciaproblémák vannak a szövegben (pl. 6-8 évfolyamos gimnáziumok követelményei esetében);
-         Pedagógiai program definíciója.
Ami hiányzik:
-         Minőségfejlesztés;
-         A vezetői munka szakmai követelményei;
+ szövegszerű javaslatokat tesz. Nem tudjuk egyelőre, milyen lehetőség lesz a beleszólásra kodifikáció előtt és után

Gloviczky Zoltán helyettes államtitkár
 A kerettörvény műfaji újdonság: a cél felhasználó-barátabb törvény előkészítése (áttekinthető, világos, stb. szemben a most érvényes törvénnyel)
-         Belátja, hogy nem könnyű megalkotni úgy, hogy a részletes szabályozás a jövőben fog megszületni (pl. érettségi szabályozása), de megnyugtat, hogy ezeknek is egyeztetéseken kell majd keresztülmennie.
Mi az, hogy „törvénykoncepció”? Helyzetértelmezés, nem ilyen formában kerül be a kodifikált szövegbe (nem szedték paragrafusokba), mégis tartalmára nézve az lesz kodifikálva, ami a koncepcióban szerepel. A koncepciót a kormányon belüli egyeztetéseket követően kormányhatározatként fogadják majd, ezután kezdődhet majd meg a törvényalkotási mechanizmus – amennyiben a kormány elfogadja. Következésképp két alkalommal lehet hozzászólni a majdani törvényhez: egyrészt most, a koncepció vitáján, másrészt a törvény kodifikációját megelőző egyeztetésen. Ha a kormányegyeztetésen nem fogadják el, hogy szükséges az új törvény, akkor nem lesz törvény.
 Életpálya modell
 Hatályosság: fokozatosan válik hatályossá a törvény, rendeletek szabályozzák majd, hogy melyik rész mikor.

Lányi Marietta (Gyermekek háza) – [ppt kísérte az előadást]
"Se liberális, se konzervatív oktatásról nem szeretnék beszélni, iskoláról szeretnék beszélni."
-         Arra kérték, hogy az alternatív iskolák nézőpontjából véleményezze a koncepciót, azonban le kell szögezni, hogy alternatív programok szerint nem csak alapítványi iskolák tanítanak. A hátránykompenzálás hangsúlyos elem sok alternatív programban.
-         Közös a felelősségünk a törvény megvitatása, tartalma, hiszen a közoktatási törvény nagy mértékben meghatározza az iskolák életét.
-        Mi az alternatív program?(Pedagógiai Alternatívák Központjának definíciója; autonómia mint központi gondolat, egyenlő esélyek biztosítása.
-         3 kérdés
o       Mire fókuszál, milyen iskolaképe van a törvénynek?
o       Mit szabályoz?
o       Iskolaszerkezet kérdései
§       Oktatáspolitikai alternatívák: egységes iskolaszervezet és differenciált oktatási környezet VAGY iskolaszerkezet differenciálása és homogén tanulócsoportok.
-         tartalmi szabályozás: a szakmai önállóság kulcsfontosságú
o       NAT – egységesen határoz meg műveltségtartalmakat, kötelező kerettanterv (kérdés: hány lesz, miért kötelező?) -> a mostani megfogalmazás értelmében az iskolák életének minden fontos szegmensét a kerettanterv határozza meg, 10% mozgástér marad az iskoláknak, ez nagyon kevés.
o       Értékelés – szöveges értékelés alkalmazásának szűkítése, egyedi engedélyhez köti, aggályos.
-         iskolaszerkezet: új strukturális elemek
o       Előkészítő, kislétszámú osztályok – nehezen érthető, a nyolcvanas években bizonyossá vált az oktatási forma kudarca, fölösleges, nem ez a megoldás, aki járt már cigánysoron, az tudja, hogy egy év nem elég semmire.
o       Hídprogram: van benne fantázia, a meghatározás helyeselhető, valójában ez volna minden általános és középiskola feladata!
o      Tehetséggondozó gimnáziumok: fontos a tehetséggondozás, de külön iskolaszerkezetet akarunk rá létrehozni? Tényleg a tehetséggondozás jelent többletmunkát??? Ez ellen tiltakozni fogunk.
§         Külön kerettanterv a tehetséggondozó gimnáziumok számára? Ezzel az átjárhatóság csorbul. Ha a kompetenciamérés nyomán értékelik ezeket az intézményeket, akkor nem fog bekerülni egy HHH-gyerek sem. Nagyon problémás, hogy a legjobb tanárokat a legjobb gyerekekhez rendelik (vö. McKinsey jelentés).
-     Hol vannak a leszakadást megakadályozó intézkedések? Módszertani megsegítés, segítő szakemberek, egésznapos iskola…
-         SNI integráció – csak koncepció, nagyon kevéssé szabályozott, hiányzik a habilitációs-rehabilitációs órakeret meghatározása, ami igen meglepő egy olyan koncepcióban, amelyben minden egyéb órakeret pontosan meg lett határozva.

Jásper András (diákoldal) info@diakjog.hu (ppt-vel)
-         hat tantárgyból kell érettségizni?
-         Tanulók kötelességeinek szabályozása
o       Hol a határa a pedagógusok „útmutatásának követésének”?
o       Ünnepségeken való részvétel – szabadidő kiadásának logikája? Ingyenesség és költségtérítés hogy fér össze?
-    Diákönkormányzat: Eegyetértési jog (házirend, szmsz) eltörlése! – elfogadhatatlan. A       diákönkormányzat-vezetőség kérdése: csak 12+ éves gyerek lehet, akinek jobb a tanulmányi eredménye, mint az iskola átlaga: erre a szabályozásra nincs szükség! Mindkét korlát kerüljön ki a koncepcióból, tanulják meg a diákok maguk mérlegelni, kit választanak meg vezetőnek.
-         fegyelmi: a  mediáció, resztoratív technikák: jóval részletesebben kéne erről írni a koncepcióban. Az      áthelyezés az iskolából mint szülői felelősség? A szülők egy része nem fog ezzel a joggal élni, elvesztegetünk két hetet.

Nagy Dávid (HÖOK)
-          Ha kerettörvényt írunk, a végleges törvény elfogadása előtt meg kellene születnie az alsóbb szintű jogszabályoknak.
-         A felsőoktatási törvény körüli tárgyalások december 9-én megrekedtek, a beérkezett hozzászólások elvesztek vagy épphogy mindenben támogatóak voltak? Utóbbi nehezen hihető, mégis a kormányközi egyeztetésre a koncepciót változtatás nélkül küldték tovább.
-         A minőség emelése céljából legalább egy emelt szintű érettségire van szükség, csak hosszú távon lehet ezt kettőre emelni.
-         Tanárképzés: a felsőoktatási szakértők és a hallgatóság véleménye megoszlik az osztatlan vs. osztott képzés kérdésében. 
-         Tanári pálya presztízse: ennek feltétele a béremelés volna.
-         Önkéntesség: ami kötelező, az nem önkéntesség!

Gloviczky Zoltán válaszol:
-         kakukktojás vagyok ezen a fórumon, nem szeretnék mentegetőzni a szakszervezeti kritika előtt. (saját megjegyzés: a szakszervezeti oldal meg se szólalt)
-        Kerettantervek: nem gondoljuk, hogy a Waldorf iskoláknak központi kerettantervből kellene választania, a NAT-ban le vannak fektetve az alapkövetelmények.
-         A felsőoktatási koncepcióba beépült sok hozzászólás, ez a következő egyeztetési fordulóig persze nem látszik.
-      December 31-ig egyénileg vagy csoportosan lehet hozzászólni a törvénykoncepcióhoz. GZ azt javasolja, hogy a teremben ülő gyakorló pedagógusok gondolják végig, hogy milyen problémákra vártak választ az elmúlt évtizedekben, azután ezzel a szemmel olvassák újra a koncepciót, és tegyék meg a javaslataikat e-mailen: Zoltan.gloviczky@nefmi.gov.hu 

Kérdések a hallgatóságból:
-         Kőváryné Pintér Valéria: az életpályamodell azt ígéri, hogy a tanár és tanító bére közt jelentős különbség lesz? GZ: nem így lesz.
o       Évfolyamismétlés: elsős iskolalátogatási igazolás bizonyítvány helyett: hozzuk vissza ezt a lehetőséget, mert működött.
o       Minőségbiztosítás: a mostani gyakorlat káros, túl sok irányba kell megfelelni, a szülőkkel sok a gond, nem szeretnénk nekik megfelelni, „nekünk valahol még a szülőket is nevelnünk kell”.
-         Sólyomné Baranyai Elza (Pécs): tanárképzés hossza, alapfizetés bekerül a törvénybe? Pályakezdők mellett nem lesz mentortanár? Kiszámolta, és 17,6 órát jelentene a heti 40 óra munkaidő és nem a 21-et. Tantárgyfelelősökre szükség lenne. Alkotószabadság fizetés nélküli szabadság lesz? Tudóstanár 2,65-szorosát kapja a kezdő tanárnak? – ez nagyon alacsony, nem motivál.
-         Kertész Ágnes (PDSZ elnökségi tag)
o       6-8 évfolyamos gimnáziumok követelményeinek szigorítása – a hosszú képzési idő előnyös a lassabban fejlődő gyerekek számára, nem kéne elitképzésre szűkíteni – nekünk, ott tanító tanároknak ez szigorítás és nem kiváltság.
o       Intézményvezetői pályázat – nevelőtestületek egyetértési jogosítványa => az együttdöntés a PDSZ fontos célja, működőképes alternatíva lehet még a nevelőtestületi X százalékos jóváhagyás. Ugyanakkor a pályázatot nem szabad megspórolni még akkor sem, ha a pedagógus kamara és az önkormányzat egyetért az igazgató kiválasztásában
-         Fábiánné Palotai Kinga (Debrecen) – kollegák kérdései:
o       A földrajz miért nem természettudományos tantárgy a választható érettségi tantárgyak között?
o       HHH gyerekek esetében a felvételi pluszpontok meddig lesznek érvényesek?
o       Életpálya: a napi adminisztráció mellett hol lesz idő a tudományos munkára?
o       A minősítés szempontjai túl általánosak - honnan lesz erre pénz, szakemberek?
o       A 10 évvel nyugdíj előtt állók nem kötelesek átlépni az életpálya modellbe: általános probléma, hogy a nyugdíjkorhatár emelkedésével nincs mód továbblépésre a nyugdíjkorhatár befejező szakaszában.
o     Hatosztályos gimnétiumok: a túljelentkezési követelmény egy kistelepülési intézmény esetében teljesíthetetlen

-         Gloviczky Zoltán: ez nem az a fórum, ahol ezt a beszélgetést lefolytathatjuk, sóhajokat, panaszokat hallunk, ezeket írják meg inkább e-mailben.
o       Nem ingyen van az alkotói szabadság, van mentor, stb.
o       Nyolcosztályos gimnáziumok: az eddigi oktatási kormányzatok ki akarták irtani az alternatív iskolákat, mi szeretjük a sokszínűséget, a nyolcosztályos csak úgy védhető meg, ha szövegszerűen leírjuk, hogy mi a céljuk.
o       A felsőoktatási felvételi pluszpontok rendszere szerintünk sem egészséges, de  ez a felsőoktatási tv. hatásköre.
o       A pedagóguspálya záró szakasza valóban inkoherens, nem szabad, hogy vége legyen a bértáblának.

-         Ercse Kriszta (szülő)
o       Kellene egy olyan fórum, ahol a szülők véleményét is becsatornázzák.  Fontos lenne hangsúlyozni a törvényben is a szülőkkel való partnerséget, a gyerek személyiségét ne pusztán a tanulmányi eredményeken keresztül ítéljék meg.
o       Szülői értékelés: sok szülő nem talál a jelenlegi helyzetben olyan felületet, ahol hangot adhat annak, hogyha nem ért egyet a tanár nevelési elképzeléseivel. Gyerekkép: ha a diákot nem tekintjük partnernek, sosem lesz belőle agilis, öntudatos állampolgár. A diák nem az osztályzatot értékeli, de meg kell tanítani az értékelés finomságaira is. (reagál egy korábbi tanári hozzászólásra)
o       A pedagógusok alkalmasságát nem vizsgálják semmilyen módon, minőségbiztosításra lenne szükség.
-         Lucáné Papp Laura (Dr. Török Béla nagyotthallók iskolája, gyógypedagógus – utazó tanár az EGYMI-ben)
o       SNI: integráció fogalma elavult, helyette inklúzió, ezt kéne használni a közoktatási törvényben is. Örülünk, hogy megjelenik az SNI gyerekek befogadásának alapelve, de hiányoljuk a részletesebb szabályozást a megsegítő gypedagógiára, az EGYMI-k feladatkörére vonatkozóan. A hatályos jogszabályok is igen kuszák. Rehabilitációs-habilitációs óraszámok nem definiáltak. Korai fejlesztés mint gyógypedagógiai terület nem jelenik meg. Van létjogosultsága az előkészítő osztályoknak az SNI gyerekek esetében.

-         Gloviczky Zoltán válaszai
o      Újdonság, hogy a nevelés értéke is megjelenik a koncepcióban a jelenlegi tv. értéksemlegességével szemben. Pedagógus alkalmassági vizsgára is lesz lehetőség.
o       TörökBéla: ma egyeztettünk a szakszolgálatokkal és a nevtanokkal, figyelni fogunk ezekre a szempontokra.
Gloviczky Zoltán távozik.

-         Nyíri András:  
Leszakadás megakadályozása: a konkrét szöveg kételyeket vet fel az iskolaszerkezet egységessége kapcsán – vö. előkészítők, 0. évfolyamok. Nyíltan beismeri a tervezet, hogy egy „normál iskolarendszer csak gyógyászati segédeszközökkel, mintegy mankóval” tud működni már a korai szakasztól kezdve. Nehezen követhetőek a tervezetben az egyes gyerekcsoportok. Esélyteremtés kérdésköre. Nem látni, hogy az együttnevelés megkezdett folyamatát, ami ma 1600 intézményt érint, és a legszegényebb családok gyerekeinek 60-70%-át érik el, miképpen viszik tovább, korrigálják.
-         Sáska Géza (felkért hozzászóló 10 percben)
o       A közoktatási törvényt pedagógustörvénynek tekinti az államtitkár, holott a közoktatás kötelező mindenkire nézve, állami kényszer. Ez pedig mindent felülír, kulcsfontosságú a kötelezettséggel való visszaélés megakadályozása, a tankötelezettséggel ne lehessen visszaélni. De tisztáznunk kell elsőként, hogy mi az állami kényszer célja? A törvénykoncepció alapkérdése kellene hogy legyen, hogy meddig nyomulhat be az állam a magánszférába: erre a kérdésre azonban nem kapunk választ.
o      Életpályamodell: a közelmúlt oktatáspolitikáját eszközimádó korszakok jellemezték, eszközközpontú érvelésekkel teltek az évtizedek. Azonban inkább azt kellene megnézni, hogy mi a probléma, és utána kéne eldönteni, adekvát-e az eszköz, vagy sem. Hiányzik a makroszemlélet, a közeg mérlegelése: „lehet-e az, ami kell?”
     Probléma 1: alacsony tekintélyű a mi pályánk. Közszolgálat és piaci viszony közti elcsúszás – vajon hogyan lehet a piaci viszonyok kultúráját összeegyeztetni a közszolgálatisággal? Ez komoly politikai és szakmai feladat, ettől függ a pálya presztízsének módosulása, változása
         Probléma 2: nagyon alacsony a fizetés. A pályakezdők jelentős bérvesztesége a piaci szférához képest a rendszerváltás következménye.
     2 alapprobléma
- Foglalkoztatottság problémája: kevesebb, de jobban fizetett és képzett pedagógusok kellenek (az életpályamodell ugyan utal Shannon Whelan-re, de nem erre a gondolatára)
-  Életpályamodell: 50%-os béremelést ígér összességében – kérdés ugyanakkor, hogy a tervezett elosztással valóban növeli-e a pálya presztízsét, motiváltabbá teszi-e a pedagógust? A válasz politikai és nem szakmai. Vajon van-e B-terv? Ha kiderül, hogy nincs pénz, és a címek, hierarchiák kiüresednek… Nem az eszközben, hanem a kockázatokban kellene gondolkodni, és ezt követően eldönteni, hogy megéri-e változtatni.
-  A (főiskolai és egyetemi végzettségűek közti) kulturális problémákat  most tegyük félre.
-         Miklósi László (KPT, TTE)
1988-ban heves vitáink voltak hasonló kérdésekről, de ma egyikünk se tette fel a kérdést, hogy mire való az iskola? Előbb stratégiát kéne alkotni, majd közoktatási tv-t, végül NAT-ot, ez a helyes sorrend.
o       A pedagógusok és az iskola autonómiája kulcsérték, ugyanakkor most a korábbinál jóval erősebb központosítási szándékot látunk.
o       Hiányzik: iskola és szocpol viszonya.
o      A fFeltételrendszer vajon megvan-e a következőkhöz: tagiskola indítása 8 szülő igényére; 5 testnevelési órához hány új pedagógus kell?; 3. és 4. idegen nyelv bevezetésének nem szándékolt következményei…
o       Erkölcs és jog – lehet-e, helyes-e jogszabályban erkölcsi kérdéseket szabályozni?
o       Két emelt szintű érettségi vizsga kellene az egyetemi továbbtanuláshoz: vajon ez reális cél-e akkor, ha tömegoktatásban és tömegérettségiben gondolkodunk, vagy burkoltan az a cél, hogy kevesebben jussanak be az egyetemre?
o       Igazgatóválasztás – népszerű dolog, de mi lesz a követelménye, ki felé hajlanak a tanárok?
o       Pedagóguskamara elképzelése: csak akkor támogatható, ha a leginkább érintett szakmai és szakszervezetek legalább 2/3-os támogatásával jön létre. Kizárólag alulról jöhet létre. Alapvető kérdés, hogy milyen jogosítványai vannak.
-         Jeszenszky András (Nyíregyháza – MSZP-s képviselő)
o       Az egyeztetésnek nagy hangsúlyt kell kapnia egy ilyen kérdésben.
o    Szakképzés: kamarák bevonása, a TISZK rendszerrel elindult a változás, mi lesz a finanszírozással, ha véget ér a pályázat?
o       Finanszírozás: kérdés, a koncepció melléteszi-e a parlament a megfelelő forrásokat.
o       Művészeti oktatás, szakképzés: rendezetlen a szabályozás a párhuzamos képzést folytató művészeti szakképző intézmények esetében – kitér-e a területre a törvény?
o       Kerettörvény jelleg: vajon a jogszabályok és szabályzók megalkotásakor ismét nyitott lesz-e az oktatási kormányzat, lesznek-e széles körű egyeztetések?
-         Rozgonyi Ilona, Csepeli ÁMK: a törvény nem rendezi az ÁMK-k helyzetét.
-         Tóth Béla (Ilyés Gyula Gimnázium, Budaörs, nyugdíjas igazgató):  Igazgatóválasztás: autonómia csorbítása volt, hogy az igazgató választásában az egyetértési jogot elvették a tantestülettől.
-         Parajdiné Losonczy Éva (Debrecen) Életpálya: minősítésre vonatkozó kérdés.


4 megjegyzés:

  1. Ezek szerint ezt a fórumot a helyettes államtitkár nem fórumnak, hanem tájékoztatónak tekintette. A koncepcióról azonban elmarad a társadalmi vita. Arról sem volt ezek szerint szó, hogy ugyan mi szükség van új törvényre, és miért nem a jelenlegit módosítják. A koncepció sem ad erre magyarázatot, hacsak azt nem, hogy számos elemet alsóbbrendű jogszabályban akarnak szabályozni, ami viszont demokráciaellenes.

    VálaszTörlés
  2. nyikorgó katedrán2011. január 2. 9:16

    Baphomet jól látja az államtitkárság szándékait: max. tájékoztatás, de az is csak módjával! Hiszen alig olvastunk, hallottunk olyan helyzetekről, amikor nemcsak a sajtónak mutatták be az új koncepciót, hanem azoknak is, akik majd ez alapján fognak dolgozni. Vidéken biztosan nem sok helyen voltak még tájékoztatási szinten sem.
    Én magam sem értem, hogy egy törvényt hogyan lehet majd felülírni rendelettel, vagy éppen határozattal?!
    Hisz tudjuk, a saját intézményi dokumentumainkban sem "szabályozzuk" a törvényt.
    És ez nemcsak a demokráciáról, hanem a jogalkotásról, a joggyakorlatról is szól.

    VálaszTörlés
  3. Én próbáltam az elhangzottakhoz hűen jegyzetelni, de hát nem vagyok gyorsíró. Az államtitkár a kérdéseket vagy kiigazította (rosszul tudja a kérdező) vagy azt mondta a kérdezőknek, hogy küldjék be a mondandójukat e-mailben az államtitkárságra. Érdemi vita tehát nem alakulhatott ki.
    Az államtitkárság szűklátókörűségére vall az is, hogy csak szövegszerű javaslatokat akar fogadni: a szakmabeliek feladata szerintem nem a törvény szövegezése, hanem a koncepcionális vonalak, hibák megvitatása, ehhez pedig idő kell.
    Sajnos a találkozón elhangzott ígérettel szemben a PDSZ honlapjára azóta sem került fel a hangfelvétel.

    VálaszTörlés
  4. Nem volt a szervezők, vagy moderátorok között valaki, aki figyelmeztette volna a helyettes államtitkár urat, hogy mi az összejövetel neve/célja? Ennyire lojális a szakszervezet? Vajon miért? Akkor nem csoda, hogy nincsen még csak "jelképes" béremelés sem.

    VálaszTörlés