Tanulók

A tanulói jogviszony 

A tanulói jogviszony beiratkozással jön létre, és az adott intézményből való kilépéssel, más intézménybe történő átlépéssel, a tanuló halálával, a szülő – nagykorúság elérése után a tanuló – írásbeli nyilatkozatával, illetve a végbizonyítvány kiállításával szűnik meg. A beiratkozás feltétele az intézménybe történő felvételről szóló értesítés. A tanulói jogviszony idejére a tanuló térítés ellenében diákigazolványt kaphat, amelyről külön jogszabály rendelkezik. 

A tanuló felvételéről és osztályba vagy csoportba sorolásáról a közoktatási intézmény igazgatója 

(tagiskola vezetője) dönt. 

Általános iskolába fel kell venni minden olyan gyermeket, aki a körzetben lakik. A körzetek kijelölése – a társadalmi integrációt is szem előtt tartva – a fenntartó feladata. A körzetben lakó gyermekek felvétele után – az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint – az üres helyekre felvehetők más jelentkezők. 

A tanuló a tankötelezettségét mindennapos iskolába járással teljesíti. Hiányzását a házirendben meghatározott módon kell igazolnia. Az igazolás elfogadásáról az osztályfőnök, vitás esetben az igazgató dönt. Szülői kérésre az intézményvezető felmentést adhat a mindennapos iskolába járás alól, és engedélyezheti a magántanulói jogállást, amennyiben a gyermek fejlődése szempontjából pedagógiailag ez indokolt.7 

A szakiskolai tanulók a szakképzési törvényben meghatározottak szerint a szakmai gyakorlati képzést tanulószerződéses jogviszonyban is folytathatják a szakiskola 2. és 3. évfolyamán. 

A tanuló kötelességei és jogai 

A tanuló kötelessége a mindennapos iskolába járás, a tanítási órákon és a kötelező, illetve a választott foglalkozásokon való aktív részvétel, a tanulmányi és egyéb iskolai feladatok lelkiismeretes elvégzése, a tanulótársak és az intézmény pedagógusai, dolgozói emberi méltóságának tiszteletben tartása, az intézményi házirend betartása és betartatása, segítségnyújtás a rászorulóknak, a pedagógusok útmutatásainak követése, valamint az intézményi rendezvényeken, ünnepélyeken való részvétel az intézmény házirendje szerint. (A rendezvényeken való részvétel alól az igazgató indokolt esetben felmentést adhat, ennek hiányában a távollét hiányzásnak minősül.) 

A tanuló kötelessége továbbá iskolájának, intézményének eszközeit, helyiségeit rendeltetésszerűen használni, azok állapotát – kártérítési kötelezettség terhe mellett – megóvni. 

A tanuló jogait, így a méltósághoz, a véleménynyilvánításhoz, a gondolat- és vallásszabadsághoz, a nevelési-oktatási intézményben biztonságban történő neveléshez, valamint ahhoz való jogát, hogy hozzáférjen a képességeinek megfelelő oktatáshoz és az állapotának megfelelő, különleges gondozáshoz, az Alkotmány és nemzetközi egyezmények rögzítik. A tanuló jogai különösen: részvétel a rá vonatkozó döntések meghozatalában, javaslattétel és véleménynyilvánítás a házirendben szabályozott keretek között, tantárgy-, illetve tanárválasztás az intézmény pedagógiai programja szerint, személyiségi jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartatása, független vizsgabizottság előtti vizsgázás jogszabályban meghatározott módon, részvétel és választhatóság a diákönkormányzatban, az intézmény létesítményeinek használata az intézmény belső szabályai szerint. 

A tanuló jogai gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség érdekeit, a közösségi jogokat. 

Diákképviselet, diákönkormányzat 

A diákok közössége diákszervezeteket, diákönkormányzatot alakíthat. A diákönkormányzat a demokratikus döntéshozatal formai és jogszabályi előírásainak betartásával végzi tevékenységét (határozathozatali szabályok, jegyzőkönyv vezetése). Munkáját e feladatra kijelölt pedagógus segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg négy éves időtartamra. A megbízás meghosszabbítható. 

A diákönkormányzatnak az iskola szakmai döntéseit és működését illetően javaslattevő és véleményezési joga van. 

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérése után – maga dönt a szervezetéről, működési rendjéről, feladatairól, tisztségviselőiről és a rendelkezésére bocsátott anyagi és tárgyi eszközök használatáról. 

A diákönkormányzat intézményi szintű vezetőinek azok a tanulók választhatók meg, akik betöltötték a 12. életévüket, és akiknek iskolai tanulmányi eredménye eléri vagy meghaladja az iskolai átlagot. 

Jutalmazás és fegyelmi felelősség 

A gyermeket, tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény helyi szokásai szerint jutalmazni kell. 

Jutalmat, tanulói díjakat és kitüntetést a fenntartó is alapíthat. 

Országos szintű jutalmazásra, kitüntetésre rendkívüli esetben, az igazgató kezdeményezésére, illetve országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken nyújtott kiemelkedő teljesítmény kapcsán kerülhet sor. 

A kötelességeit vétkesen elmulasztó tanuló esetében a házirendben szabályozott fegyelmező intézkedést, illetve a törvényben meghatározott fegyelmi büntetést lehet alkalmazni. 

A törvény a közoktatást igénybe vevő tanulók és szüleik számára egyértelművé teszi, hogy a nevelés-oktatás folyamatában elvárt normák és szabályok megsértése azonnali és határozott szankcióval jár. 

Ugyanakkor - tekintettel arra, hogy számos esetben a gyermek, tanuló maga is áldozat, és a normasértése ennek is betudható - az iskolai normasértések kezelésére szükséges a normasértés fokát figyelembe vevő átfogó, nyilvános, stabil és kiszámítható közvetítő, konfliktust megelőző, mediáló, konfliktusmegoldó, a sérelmet orvosló (resztorációs), elkülönítő és büntető kezelési szabályrendszer működtetése, amelynek helyi szabályait az intézményi SZMSZ tartalmazza. 

A nevelési-oktatási intézmény a normasértés szintjétől és jellegétől függően külső segítséget is igénybe vehet, így pszichológiai, orvosi, család- és gyermekvédelmi, valamint – törvénybe ütköző, kivételesen súlyos esetben értelemszerűen – speciálisan képzett oktatásügyi közvetítő, vagy igazságszolgáltatási szakembertől. 

Mindezek alapján a törvény az újragondolt tanulói jogok és kötelességek alapján újraszabályozza a nevelési-oktatási intézményekben a normasértések mértékéhez igazodó és a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat. Súlyos fegyelmi vétség esetén fegyelmi tárgyalást kell tartani a 14. mellékletben rögzített szabályok, illetve az intézmény SZMSZ-ében leírt fegyelmi szabályzat alapján.

7 Az igazgatói döntés ellen a kormányhivatalhoz lehet jogorvoslatért fordulni