Tárki-Tudok konferencia az életpályamodellről és az oktatásfinanszírozásról

2011. február 9-én tartották a Tárki-Tudok által szervezett konferenciasorozat második alkalmát. Ezúttal nincs nagy szükség a jegyzeteimre, mert a Fővárosi Oktatási Portálon alapos és korrekt összefoglaló olvasható az elhangzottakról, csak a hozzászólások maradtak le, úgyhogy ezta részt. másolom ide  a jegyzeteimből.
Fokozatosan felkerülnek a Tárki-Tudok honlapjára az előadást kísérő diák is. Az összefoglalót talán még annyival érdemes árnyalni, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár a szünetben távozott, így Pokorni Zoltán és a később következők előadásait legfeljebb Gloviczki államtitkár tolmácsolásában hallhatja, aki az előző alkalomhoz hasonlóan most is a konferenciát a hallgatóság soraiban, némán ülte végig a konferenciát. A mai hírekből úgy tűnik, Pokorni nem adta fel, és végül megtalálta kritikájával a Balaton-parti Fidesz-KDNP frakcióülésen Hoffmannt. Legalább neki sikerült.

I. Bevezetés

Az utóbbi évek nemzetközi kutatásai (OECD-TALIS1 , McKinsey-jelentés2 ) és tudományos munkái (pl.: Fenton Whelan: Lessons Learned3 ) egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy az oktatási rendszerek sikeressége elsősorban a pedagógusokon múlik. A külföldi szakemberek véleményével összecseng a Sólyom László korábbi köztársasági elnök által felkért Bölcsek Tanácsának álláspontja, amelyet a „Szárny és teher”4 című javaslatcsomag tartalmaz. „Az oktatás sikerének a kulcsa a megbecsült, motivált, kiváló pedagógus… A pályájáért és tárgyáért lelkesedő pedagógus csodákra képes” – olvasható a kiadványban. 

A magyar oktatási rendszer eredményessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a pedagógushivatást a legrátermettebb, legtehetségesebb emberek válasszák, a már gyakorló eredményes pedagógusok pedig pályán maradjanak. Ehhez szükséges az immár hosszú évek óta tervezett pedagógus életpálya-modell bevezetése. (Az utóbbi évek során bebizonyosodott, hogy a korábbi életpálya-modell koncepciókból kiragadott egyes elemek bevezetése értelmetlen, sőt káros. A pedagóguspálya presztízsének növeléséhez szükséges a modell teljes körű bevezetése.) 

Az életpálya-modell a pálya egészére ösztönzően hat; szavatolja a pedagógusi munka magas minőségét, a foglalkoztatási biztonságot, a megfelelő életszínvonalat, a szakmai fejlődést, lehetőséget teremt továbbá az alkalmatlanok kiszűrésére is. A korábbi felmérések szerint a pedagógusok döntő többsége támogatná az életpálya-modell bevezetését.5 

Javasoljuk, hogy a pedagógus életpálya-modellre az új közoktatási törvény elfogadása után külön törvény szülessék, mivel érinti a hatályos közalkalmazotti törvényt, és más jogszabályokat is. Gondolunk itt többek között a közalkalmazotti törvény előmeneteli és illetményrendszerétől lényegesen eltérő szabályokra, amelyeket ennek a törvénynek a pedagógusokat illetően meg kell majd fogalmaznia. 

A rendszer bevezetése egyben új pedagógus bértábla alkalmazását is megköveteli.

1 Az OECD TALIS (Teaching and Learning International Survey) kutatás. 2008.

2 McKinsey and Company: „How the world’s best performing school systmes come out on top”. 2007.

3 Fenton Whelan: Lessons Learned, How Good Policies Produce Better Schools. 2009.

4 Szárny és teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány, 2009.

5 A Tárki az Oktatási Minisztérium megbízásából 2001. novemberében és decemberében végzett reprezentatív felmérést a közoktatásban dolgozó pedagógusok körében. A megkérdezettek több mint kétharmada támogatta a minisztérium akkori életpálya-modell javaslatát.

II. Alapelvek

Az új pedagógus előmeneteli rendszer minden nevelési-oktatási intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozik. 

A pedagógus életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három – kivételes esetben négy – további szakaszból áll (a továbbiakban „fokozatból”): Pedagógus I., Pedagógus II., Pedagógus III. (mesterpedagógusi), és Tudóstanár fokozatból. Pedagógus I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő „minősítő vizsgán”, míg a Pedagógus II. fokozathoz „minősítés” szükséges. A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozat elérésének feltétele a pedagógus-szakvizsga megszerzése, 14 éves pedagógusi munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése, míg Tudóstanár az lehet, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, és megszerezte a második minősítést. A minősítő eljárás életpálya-szakaszonként első alkalommal a pedagógus számára ingyenes. 

A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelési automatizmus is. Az új pedagógus előmeneteli rendszer új pedagógus bértáblát jelent, amely már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a minősítés eredményét is. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusainak fizetési „kategóriába” sorolása a közalkalmazott pedagógusokkal azonos módon történik. 

Az új rendszerben jelentős alapilletmény növekedést az a pedagógus ér el, aki megszerezte a Pedagógus II. illetve a Pedagógus III. fokozatba kerüléshez szükséges minősítést. Az egyes fokozatok a munkaviszony időtartamának növekedésével további fizetési kategóriákra tagozódnak. 6 

A minősítés dönti el, hogy a pedagógus milyen speciális szakmai feladatokat láthat el (osztályfőnök, munkaközösség-vezető, vizsgáztató tanár, vizsgaelnök, intézményvezető, mentor, szakértő, szaktanácsadó), és a kötelező óraszámok tekintetében is különbségek lehetnek az egyes fokozatok között. 

A Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatba történő továbblépés kötelező, a Pedagógus III. (mesterpedagógusi) szint elérése azonban már nem. 

A minősítést követően a pedagógus a következő fokozat első fizetési kategóriájába kerül, függetlenül attól, hogy hány év után szerezte meg a minősítést.7 

A minősítési eljárás során fokozottan figyelembe kell venni a pedagógusok alapvető kötelezettségeinek teljesítését. 

Az eljárás szabályait az 1. sz. melléklet részletezi. 

A pedagógusok alapvető kötelezettségeit a 2. sz. melléklet sorolja fel. 8 

III. 1. A rendszer bevezetése 

Az új pedagógus előmeneteli rendszer bevezetésére legkorábban a 2012/2013-as tanévben kerülhet sor. 

A már pályán lévő pedagógusok első minősítése a 2017/2018-as tanév végéig megtörténik. Az új rendszerbe való belépés feltétele a minősítő vizsga teljesítése (a minősítés megszerzése). Amíg a már pályán lévő pedagógus nem lép be az új rendszerbe, addig a Kjt. általános, és az adott időpontban hatályos szabályai vonatkoznak rá. 

A rendszer bevezetésekor már legalább 2 éve pályán lévők9 első sikeres minősítésüket követően a Pedagógus I., a legalább 8 éve pályán lévők pedig a Pedagógus II. fokozatba kerülnek majd. A legalább 14 éves tanári tapasztalattal, pedagógus-szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok első minősítésüket követően Pedagógus III. (mesterpedagógusi), illetve tudóstanári fokozatba kerülnek. A sikeres minősítést megszerző pedagógus a következő fokozat első fizetési kategóriájába kerül. 

A minősítési rendszer a 2011/2012-es tanév második félévében kezdi meg – kísérleti jelleggel – a működését. 

Az új fokozatba mindig a minősítést követő tanév szeptember 1-jén lép a pedagógus, tehát az új rendszerbe való átlépés első lehetséges dátuma 2012. szeptember 1-je. 

III. 2. Kivételek 

Azokra a pedagógusokra, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév (a 2022/23-es tanév) végéig elérik a nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. Ha nem szereznek minősítést, akkor rájuk a mindenkori hatályos Kjt. szabályai érvényesülnek. 

A GYES-en, GYED-en töltött évek 50 százalékban ledolgozott évnek számítanak, amennyiben a pedagógus munkaviszonyban van a gyermeknevelés ideje alatt. A pedagóguspályára való visszatérést követően leghamarabb két év elteltével tehető le a minősítő vizsga, illetve szerezhető meg a minősítés.10 Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a nem pedagógus munkakörben dolgozó, majd pedagógus pályára lépő vagy pályára visszatérő pedagógusokra is. 

A legalább hat éves nem pedagógusi munkatapasztalattal rendelkező, átképzéssel pedagógus képesítést szerzett pedagógusok mentesülnek a gyakornokság alól. Pedagógus pályára lépésüket követően két éven belül minősítési kötelezettségük van.11

6 A gyakornoki fokozat 1, a Pedagógus I. fokozat 2-3, a Pedagógus II. fokozat 2-12, a mesterpedagógusi és a tudóstanári fokozat pedig maximálisan 10 fizetési kategóriára tagozódik.

7 Függetlenül attól, hogy a pedagógus melyik kategóriában volt második minősítésekor (pl.: a „Pedagógus I. 2.”, a „Pedagógus I. 3”, vagy „Pedagógus I. 4”), ha megfelelt, mindenképpen a „Pedagógus II. fokozat első kategóriájába kerül.

8 A pedagógusok jogairól és kötelezettségeiről a közoktatási törvény is rendelkezik.

9 A pályán eltöltött idő a tényleges pedagógusi munkával töltött időt jelenti bármely jogviszonyban, a rá irányadó heti kötelező óraszám felénél több munkaidőben. A gyermekgondozással töltött évek a Pedagógus II., illetve a Mesterpedagógus fokozatba kerülés szempontjából fél évnek számítanak.

10 A minősítő vizsga/minősítés megszerzését követő tanév első napjáig a Kjt. általános és mindenkori hatályos szabályai vonatkoznak rájuk. 

11 A bértábla következő fokozatába a minősítés idejétől függetlenül csak akkor léphetnek, ha a fokozatba kerüléshez szükséges összes feltételt teljesítették.

IV. Az életpálya kezdete: a tanárképzés

Az új pedagógus előmeneteli rendszer bevezetésével párhuzamosan szükség van a pedagógusképzés rendszerének átfogó felülvizsgálatára. A közoktatás igényeinek megfelelő változásokat a felsőoktatási törvényben és a pedagógusképzést szabályozó, kapcsolódó jogszabályban szabályozzuk. 

A legjobb, legrátermettebb diákok pedagóguspályára történő irányítása a középiskolai tanárok hivatásbeli kötelessége. 

A pedagógusképző intézmények hallgatóinak kiválasztási kritériumai között szerepel a jelentkezők pálya iránti elkötelezettségének vizsgálata. A felvételi eljárás részleteit és a képzési rendszert a felsőoktatási törvény szabályozza. 

A főiskolai, illetve egyetemi képzés befejező (4. illetve 6.) tanévében sorra kerülő „pedagógusjelölti” év során a hallgatók „hallgatói munkadíjban” részesülnek, amely a mindenkori minimálbérnek legalább 90 %-a. 

Az óvodapedagógusok és tanítók négy éves képzése hagyományosan eléggé gyakorlatközpontú ahhoz, hogy ők a diploma kézhezvétele után a két év gyakornoki idővel megkezdhessék a pályát, tehát esetükben nem szükséges a külön pedagógusjelölti év. 

A tanárképzésben a képzési idő hat év. Az utolsó évet a tanárjelölt már nagyrészt a közoktatási intézményben, munkával tölti, az egyetemen pedig további módszertani képzést kap.

V. A minősítő bizottság

A minősítő bizottság három tagú. A bizottság tagjai: a megyei kormányhivatal oktatási osztálya (a továbbiakban: kormányhivatal) által delegált felkészített szakértő, a pedagógusképző intézmény Tanárképző Intézetének vagy gyakorlóiskolájának felkészített oktatója, és a fenntartó szándékait is képviselő intézményvezető, vagy az általa az intézményből kijelölt Pedagógus III. (Mesterpedagógus)/Tudóstanár. A minősítésben részt vevő felsőoktatási intézményt a földrajzi távolságot mérlegelve a megyei kormányhivatal jelöli ki. 

A bizottságba a kormányhivatal az országos közoktatási szakértői névjegyzékből jelöli ki a szakértőket, akik e feladatra jogosító kötelező képzésen vesznek részt. A minősítési eljárásban a 2017/18-as tanévtől kezdve csak olyan képzett szakértő, igazgató vagy pedagógus vehet részt, akinek legalább 15 éves pedagógusi gyakorlata és pedagógus szakvizsgája van, valamint gyakorló pedagógus az adott közoktatási területen. A 2017/2018- as tanévtől kezdve további feltétel, hogy a szakértő a Pedagógus II. vagy a Pedagógus III. (mesterpedagógusi)/tudóstanári fokozatba tartozzon. 

Csak magasabb fokozatba tartozó pedagógus vehet rész az alacsonyabb fokozathoz szükséges minősítési eljárásban. 

A minősítési eljárást az 1. sz. melléklet szabályozza.

VI. Az életpálya fokozatai

VI.1. A gyakornoki időszak

A pedagógus életpálya első szakasza a mindenki számára kötelező gyakornoki időszak. 

A pályakezdő szakasz 2-4 évig tart, és minősítő vizsgával zárul. Aki megfelelt a vizsgán, továbblép az életpálya következő szakaszába; aki másodszorra sem felelt meg, nem léphet pedagógus pályára. Ha a gyakornoki időszak végén a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap, jogviszonya az adott intézményben a törvény erejénél fogva megszűnik. 12 

A gyakornokok kötelező heti óraszáma tanítók és tanárok esetében 19 óra, óvodapedagógusok esetében 27 óra. A gyakornoki évek alatt túlóra és osztályfőnökség nem vállalható. A gyakornokok munkáját az intézmény vezetője és szakmai segítő segíti. A gyakornokoknak óráik megtartása mellett kötelező heti 2 órát hospitálniuk, és részt kell venniük az iskola által előírt szakmai továbbképzéseken és az iskolai fejlesztésekben. 

A gyakornok alapbére a mindenkori minimálbér 160 illetve 200 százaléka13 , amely illetményalapnak tekintendő: ehhez viszonyítva kell megállapítani a pedagógus előmeneteli rendszer fokozataihoz tartozó illetményeket. 

A kormány és az önkormányzatok ösztöndíjat alapíthatnak az egyetemen/főiskolán és a gyakornoki időszak első két évében kiemelkedő teljesítményt nyújtó pályakezdők számára. Az ösztöndíj elnyerésének feltétele az első gyakornoki évben a legalább jó minősítésű diploma és az egyetem pedagógiai tanszékének ajánlása; a második gyakornoki évben pedig a közoktatási intézmény ajánlása. Az ösztöndíj a gyakornoki alapfizetés legalább 50 százalékának megfelelő összeg. 

VI. 2. Pedagógus I.

A gyakornok a minősítő vizsgát követően léphet be a Pedagógus I. fokozatba, alapbére a gyakornoki alapfizetés 110 százaléka. A fokozatot elérő pedagógus lehet osztályfőnök és vizsgáztató tanár. Az első minősítésnek legkorábban a fokozatban töltött 6., legkésőbb a 9. év során kell megtörténnie. 

A minősítési eljárásról lásd. az 1. sz. mellékletben. 

A Pedagógus I. kötelező óraszámát lásd az 5. a) mellékletben. 

VI. 3. Pedagógus II.

A Pedagógus II. fokozatot elérő pedagógus kezdő alapbére a gyakornoki fizetés 150 százaléka. A Pedagógus II. fokozatba lépés feltétele a legalább 8 éves pedagógusi gyakorlat és a minősítés. 

A fokozatot elérő pedagógus lehet munkaközösség-vezető, vizsgaelnök, emelt szintű érettségiztető - ha rendelkezik szakvizsgával -, intézményvezető14 , mentortanár. A Pedagógus II. fokozatot elérők láthatnak el sajátos többletfeladatokat (mentortanár, munkaközösség- vezető, intézményvezető, szakértő). A Pedagógus II. kötelező óraszámát lásd az 5. a) mellékletben. 

A Pedagógus II. fokozatban minimálisan 6 évet kell eltöltenie a pedagógusnak, ezután léphet a Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatba, amennyiben szakvizsgát szerez és megszerzi a második minősítést. A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) kategóriába való továbblépés már nem kötelező. 

A Pedagógus II. fokozathoz 2-12 fizetési kategória tartozik. 

VI. 4. Pedagógus III. (Mesterpedagógus)

A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatot legkevesebb 14 év szakmai gyakorlatot követően lehet elérni. A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatba kerülés további feltétele a pedagógus-szakvizsga és a második minősítés megszerzése. A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatot elért pedagógus legkisebb alapfizetése a gyakornoki alapfizetés 200 százaléka. A Pedagógus III. (Mesterpedagógus) is kötelezhető többletfeladat ellátására. Kötelező óraszámát lásd az 5. a) mellékletben. 

A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozathoz maximálisan 10 fizetési kategória tartozik. 

VI. 5. A tudóstanári cím

 A tudományos fokozatot megszerző és rendszeresen publikáló Pedagógus II. vagy Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozathoz tartozó pedagógusok tudóstanári fokozatba léphetnek. A tudóstanári fokozat elérésének további feltétele a legalább 14 éves szakmai gyakorlat és a második minősítés megszerzése. A Tudóstanár minimális alapbére a Pedagógus I. alapbérének 220 százaléka. 

A tudóstanári fokozathoz maximálisan 10 fizetési kategória tartozik. 

VI. 6. Az életpálya befejező szakasza

A mindenkori nyugdíjkorhatár elérését megelőző ötödik évtől a pedagógusok dönthetnek úgy, hogy alacsonyabb óraszámban tanítanak, fizetésük pedig csak az óraszám- csökkentés mértékének 50 százalékával csökken. (10 százalékos óraszám-csökkentés esetén például a pedagógus alapbére 5 százalékkal csökken.) Az óraszámcsökkentést választó pedagógus nem vállalhat túlórát. 

A kedvezményes befejező szakaszt csak azok a pedagógusok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 évet töltöttek a pedagógus pályán. A kedvezményes befejező szakasz választáson alapul, a munkáltató nem kötelezheti rá a dolgozót.

12 A minősítő vizsgát nem teljesítő pedagógusok által betölthető munkakörök listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza. A gyakornokoknak határozatlan idejű szerződésük van, de ez a sikertelen minősítő vizsgát követően a törvény erejénél fogva megszűnik. Más nevelési-oktatási intézményben, saját költségen, újra megpróbálhatják letenni a minősítő vizsgát.
13 a 160 % óvodapedagógusokra és tanítókra, a 200 % szaktanárokra értendő.
14 Az intézményvezetői kinevezés feltételei: 10 éves pedagógusi gyakorlat, minősítés, közoktatási vezetői pedagógus-szakvizsga.

VIII. Pótlékok, kiegészítő illetmények és órakedvezmények

Legsürgetőbb az intézményvezetői és az osztályfőnöki pótlék megemelése. Az igazgatói pótlék a gyakornoki kezdő alapfizetés 40-80 százalékának, az osztályfőnöki pótlék pedig 15-35 százalékának megfelelő összeg. Az igazgatói pótlék mértékét differenciálni kell az intézmény típusa és a diáklétszám alapján. Az osztályfőnökök pótlékát az osztálylétszám, az évfolyam, és a hátrányos helyzetű/SNI-s diákok arányának figyelembevételével kell megállapítani. A pótlékokról a munkáltató dönt az itt meghatározott keretek között. 

A munkaközösség-vezetői pótlék a gyakornoki kezdő alapfizetés 5-10 százaléka. Az igazgató-helyettesi pótlék az igazgatói pótlék 50 százaléka. 

A fenntartó további pótlékokat állapíthat meg (pl. sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő pedagógusoknak, a legalább két szaktárgyat tanító tanároknak, hiányszakon tanító pedagógusoknak, vagy egyéb indokolt esetben, az alapilletmény 5-10 százalékának megfelelő összegben). 

A magyar oktatási intézmények színvonalában súlyos egyenlőtlenség tapasztalható, ezért indokolt a hátrányos helyzetű kistelepülési iskolákban dolgozó pedagógusoknak kiegészítő illetményt folyósítani legalább az alapilletmény 10 százalékának megfelelő összegben.15 A kiegészítő illetményt a fenntartó pályázat útján vagy saját forrásból biztosítja. 

A korábban legalább két ciklust – 10 évet – intézményvezetőként dolgozó pedagógusok „címzetes igazgatói” pótlékban részesülnek, amennyiben igazgatóságukat követően továbbra is az intézményben maradnak. Pótlékuk a korábbi igazgatói pótlék 50 százaléka egy további vezetői ciklus időtartamára. 

A vezetőtanárokat, gyakorlatvezetőket és mentorokat arra az időre illeti meg illetmény-kiegészítés, amíg ezeket a többletfeladatokat ellátják. A kiegészítő illetmény folyósítása a pedagógusképző intézmény költségvetéséből történik. 

Az említett pótlékokon kívül jelenleg létező pótlékok megszűnnek. A többletmunkát a munkáltató (fenntartó) célfeladatokra szánt keretéből díjazza. 

Órakedvezményt kapnak az osztályfőnökök (az osztályfőnöki órakedvezmény főszabály szerint heti egy óra, amelyet a fenntartó kettőre emelhet), a munkaközösség-vezetők (heti egy óra), és a diákönkormányzatot segítő pedagógusok (heti egy óra). 

Az intézményvezetők kötelező óraszámát a közoktatási törvény szabályozza. Lásd az 

5. melléklet b) táblázatát.

15  A kistérségi, hátrányos helyzetű településeken, régiókban állami támogatás keretében szolgálati lakást kapnak azok a pedagógusok, akik a település intézményeiben feladatellátásra, oktatás-nevelésre vállalkoznak.

IX. A pedagógus igazolvány

Az új típusú pedagógus igazolvány a pedagógusi kinevezéssel egyidejűleg jár. Az igazolvánnyal igénybe vehető lehetséges kedvezmények: kedvezmény szakirodalom vásárlása esetén, kedvezményes belépő állami/önkormányzati múzeumok kiállításaira, kedvezményes beiratkozási díj állami/önkormányzati könyvtárakba, kedvezmény a Nemzeti Színház és a Magyar Állami Operaház előadásaira, kedvezményes hitelfelvételi lehetőség az első lakás vásárlásához. A kedvezmények igénybe vehetők a nyugdíjazást követően is. Cégek és intézmények további kedvezményeket adhatnak.

X. Alkotói szabadság

Egy éves alkotói szabadságra a legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok pályázhatnak. Az alkotói szabadság feltétele, hogy a pályázó egy éves szakmai munkatervét jóváhagyja a minősítő bizottság. Az intézmény vezetője a bizottság döntésének és a fenntartó véleményének ismeretében határoz az alkotói szabadság engedélyezéséről. Az adott intézményben egy tanévben alkotói szabadságot élvező pedagógusok létszáma nem haladhatja meg a nevelőtestület összlétszámának 5 százalékát.
Az alkotói szabadságon töltött idő munkajogi szempontból a fizetés nélküli szabadsággal azonos elbírálás alá esik. Az alkotói szabadság idején a pedagógusok állami ösztöndíjat kaphatnak.

1. melléklet

A minősítési eljárás 

A minősítési eljárás összetett folyamat a minősítés szempontjai, az eljárásban résztvevők, a módszerek és minősítő eljárás időtartama tekintetében is. Az eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A bizottság a jelölt teljes körű iskolai tevékenységét vizsgálja. A minősítő eljárás során a bizottság a jogszabályokban és a pedagógusok munkaköri leírásában megfogalmazott alapvető kötelezettségekre támaszkodik. 

Az eljárás során a minősítő bizottság figyelembe veszi többek között az intézmény vezetőjének véleményét; a szaktanácsadói jegyzőkönyvet; a jelölt munkaközösség- vezetőjének értékelését; szaktanárok esetében a standardizált mérések eredményeit (kompetenciamérések, érettségi eredmények); a diákok és szülők anonim, kérdőíves felmérésen alapuló véleményét; a pedagógus által készített írásbeli anyagokat, beszámolókat (önreflexiók, óravázlatok, tanmenetek, „személyiségi lapok”; a pedagógus önértékelése, stb.). A minősítő bizottság vizsgálja a pedagógus munkájával kapcsolatos egyéb dokumentumokat is (az általa készített feladatlapokat, javítási-pontozási terveket, kijavított dolgozatokat, statisztikákat, stb.). 

A minősítő bizottság tagjai meghatározott szempontok alapján, egymástól függetlenül pontozzák a pedagógus teljesítményét, majd a pontszámokat összeadják. Az összpontszám alapján kétféle döntés születhet: „megfelelt”, „nem felelt meg”. A bizottság döntése ellen csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet fellebbezni az megyei kormányhivatalhoz. 

A minősítő eljárás részletes szabályait és a tárgyilagos döntést szolgáló értékelő lapokat a törvény kihirdetését követően miniszteri rendeletben kell közzétenni. 

1. A gyakornok minősítő vizsgája 

A háromtagú bizottság a következő szempontok alapján – a tanórai tevékenységet súlyozottan figyelembe véve – értékeli a gyakornok teljesítményét:
• Szakmai felkészültség
• A tanítási órák és foglalkozások, valamint a tanulók munkájának tervezése, szervezése, értékelése
• Tanórai nevelő-oktató munka
• Tanórán kívüli nevelő-oktató munka
• Kapcsolattartás és együttműködés a gyermekekkel illetve tanulókkal, a szülőkkel és a munkatársakkal
• Az adminisztratív teendők ellátása
• Részvétel az intézmény szakmai munkájában és a fejlesztésekben
• A munkavégzés pontossága
• Új módszerek iránti fogékonyság
• Problémamegoldó képesség
• A pedagógus etikai szabályok tiszteletben tartása

A pedagógusi kinevezés feltétele az összpontszám legalább 60 százalékának teljesítése. A minősítő vizsga teljesítése esetén a gyakornok belép a Pedagógus I. fokozatba. 

Amennyiben a pedagógust a minősítés eredménye nem jogosítja fel a továbblépésre, a minősítő vizsgát két év múltán, saját költségén még egyszer megismételheti. A megismételt vizsga sikertelensége esetén a pedagógus munkaviszonya pedagógusként megszűnik abban az intézményben, ahol addig dolgozott. Ha más intézményben alkalmazzák, saját költségén két év elteltével ismét megpróbálhatja letenni a minősítő vizsgát. 16 

A minősítő vizsgát nem teljesítők nem pedagógusi munkakörben továbbra is alkalmazhatóak az adott intézményben.

2. A minősítés 

A minősítés megszerzése a Pedagógus II. fokozatba kerülés feltétele, illetve a Pedagógus III. fokozatba lépés feltételrendszerének eleme. A minősítő bizottság a következő szempontok alapján – a tanórai tevékenységet súlyozottan figyelembe véve – értékeli a pedagógus teljesítményét:
• Szakmai felkészültség
• A tanítási órák és foglalkozások, valamint a tanulók munkájának tervezése, szervezése, értékelése
• Tanórai nevelő-oktató munka
• Tanórán kívüli nevelő-oktató munka
• Kapcsolattartás és együttműködés a gyermekekkel illetve tanulókkal, a szülőkkel és a munkatársakkal
• Részvétel az intézmény szakmai munkájában és a fejlesztésekben 

• Tehetséggondozás
• Új módszerek iránti fogékonyság
• Problémamegoldó képesség
• Az adminisztratív teendők ellátása
• A továbbképzések teljesítése
• Speciális és többletfeladatok (pl.: osztályfőnöki munka) teljesítése és minősége
• A munkavégzés pontossága
• A pedagógus etikai szabályok tiszteletben tartása
• Többletpontok adhatók a munkaköri leírásban nem szereplő, de az intézmény szempontjából hasznos tevékenységért, intézményi programok szervezéséért, szakmailag jelentős tudományos tevékenységért. 

A minősítést a jelölt akkor kapja meg, ha az összpontszámnak legalább a 60 százalékát eléri. 

A minősítést a jelölt akkor kapja meg, ha az összpontszámnak legalább a 60 százalékát
A minősítés részletes szempontjairól, módszereiről, a szempontok egyenként és összességében történő értékeléséről külön jogszabály rendelkezik.
Amennyiben a pedagógust a minősítés eredménye nem jogosítja fel a továbblépésre, az eljárás két év múltán, a pedagógus saját költségére, egyszer megismételhető, ennek sikertelensége esetén azonban munkaviszonya pedagógusként megszűnik abban az intézményben, ahol addig dolgozott.
Az a pedagógus, akinek munkaviszonya megszűnt, két év elteltével – saját költségén – újra megismételheti a minősítési eljárást, amennyiben más nevelési-oktatási intézmény alkalmazza.
A minősítést nem teljesítők nem pedagógusi munkakörben továbbra is alkalmazhatóak.

3. A minősítő vizsgát/minősítést nem teljesítő pedagógus 

A minősítő vizsgát/minősítést nem teljesítő pedagógus minden olyan munkakört betölthet az intézményben, amely nem igényel pedagógus végzettséget/szakképesítést. A következő munkakörökre jogosultak például:
• iskolai adminisztrátor
• pedagógiai asszisztens
• laboráns
• oktatás-technikus
• iskolai gazdasági ügyintéző (átképzés után)
• könyvtáros asszisztens (átképzés után)
• szabadidő-szervező
• rendszergazda

16 Ha ismét nem teljesíti a vizsgát, munkaviszonya megszűnik. 

2. melléklet

A pedagógus alapvető kötelességei 
I. Az óvodapedagógus
•  Feladatait a közoktatási törvény előírásai és a helyi nevelési program alapján végzi 
• A rábízott gyerekeket legjobb tudása szerint neveli és fejleszti 
• Munkáját tervszerűen végzi 
• Gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról 
• Segíti a gyermekek testi-lelki, szociális, értelmi képességeinek fejlődését 
• Az ismereteket sokoldalúan közvetíti 
• A tevékenységeken keresztül felkelti a gyermekek érdeklődését az ismeretszerzés iránt 
• Személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását 
•  Vezeti a személyiséglapokat 
• Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, folyamatosan tájékoztatja őket a gyermekek fejlődéséről 
• A rábízott gyermekeket soha nem hagyja felügyelet nélkül 
• A gyermekekkel differenciáltan foglalkozik 
• Gondoskodik a lemaradók felzárkóztatásáról és a tehetséggondozásról 
• A gyermekeket egészséges, higiénikus életmódra neveli 
• Mindent megtesz azért, hogy az óvodások életkoruknak megfelelően fejlődjenek, és nevelésük eredményes legyen 
• Tiszteletben tartja a gyermeki személyiséget 
• Gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről 
• Ellátja a gyermek személyi gondozásával kapcsolatos feladatokat 
• Segíti a gyermeki személyiség kibontakozását az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével 
• Biztosítja a megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket a gyermek leghatékonyabb fejlesztő tevékenységéhez, a játékhoz 
• Segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását 

• Segíti a gyermeket az óvodából iskolába való átmenet folyamatában 
• Együttműködik a nevelőtestület többi tagjával 
• Gondoskodik a rábízott csoportszoba díszítéséről 
• Tiszteletben tartja a pedagógus etikai szabályokat 
•  A gyermekeket a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére beveli 
•  Ellátja az adminisztratív teendőket 
• Munkahelyére pontosan érkezik 
• A hivatali titkot megőrzi 
•  Teljesíti a kötelező továbbképzéseket 
•  Határidőre megszerzi a kötelező minősítéseket
• 
  
II. 1. Tanító, általános- és középiskolai tanár, szakoktató
• Feladatait a közoktatási törvény előírásai és az intézmény pedagógiai programja alapján végzi 
• Megtanítja a tantervben előírt törzsanyagot 
• Szakszerűen megszervezi a tanítás és tanulás folyamatát 
• A tanmeneteket folyamatosan aktualizálja és felülvizsgálja 
• Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetíti 
• Segíti a diákok személyiségének fejlődését 
• A tanulók munkáját irányítja, ellenőrzi, értékeli 
• Törekszik a diákok egyenletes terhelésére 
• Motiválja a diákokat szaktárgya elsajátítására 
• A tanórákat a tanulók életkori adottságaihoz, haladási tempójához alkalmazkodva, differenciáltan szervezi 
• Tevékenysége során figyelembe veszi a diákok társadalmi helyzetét, kulturális hátterét és sajátos nevelési igényét 
• Gondoskodik a szociális támogatásra szoruló diákok segítéséről 
• Segíti a lemaradók felzárkóztatását 
• Segíti a tehetségek kiteljesedését, nyilvántartja a tehetséges diákokat 
• Odafigyel a diákok egyéni problémáira 
• A diákokat egészséges, higiénikus életmódra és környezettudatosságra neveli, óvja a gyermekek jogait, emberi méltóságát 
• Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére valamint hazaszeretetre neveli a diákokat 
• Segíti a diákokat abban, hogy elsajátítsák a közösségi együttműködés magatartási szabályait, az etikus viselkedési normákat 
• A rendelkezésre álló szemléltető és kísérleti eszközöket használja. Az ismereteket a diákok tapasztalataira építve, az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal adja át 
• Félévente legkevesebb 3 érdemjegyet ad a diákoknak 
• Objektíven értékel, év végén az egész éves teljesítményt értékeli 
• Együttműködik a szülőkkel, és rendszeresen tájékoztatja őket a gyermeküket érintő kérdésekről 
• Ellátja az adminisztratív teendőket 
• Két éven keresztül megőrzi a témazáró dolgozatokat és a javítási útmutatókat 
• Részt vesz az iskolai rendezvényeken, értekezleteken, fogadóórákon, szülői értekezleteken és az éves ütemterv szerinti rendezvényeken 
• Felelősséggel ellátja az előírt helyettesítéseket. Beosztás szerint biztosítja a tanulók felügyeletét 
• Óráit pontosan kezdi és fejezi be, munkahelyére pontosan érkezik 
• Gondozza saját mentálhigiénés állapotát 
• Heti munkaidejéből annyi időt tölt munkahelyén, amennyi munkájának teljes körű és színvonalas ellátásához szükséges 
• Minden tőle telhetőt megtesz a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzéséért, a diákok testi épségének megóvásáért 
• Szaktárgyához tartozó iskolán/tanórán kívüli programokat szervez (pl. múzeumlátogatás, háziverseny) 
• Folyamatosan fejleszti, továbbképzi magát 
• Egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával, iskolai és iskolán kívüli tevékenységével követendő példát mutat 
• Elvégzi a kötelező továbbképzéseket 
• Határidőre megszerzi a kötelező minősítéseket 
•  Nem fogad el a diákoktól aránytalanul nagy értékű ajándékot 
• Megőrzi a hivatali titkot 

II. 2. Csak a középiskolai tanárra vonatkozó kötelezettségek
• A témazáró dolgozatokat egy héttel korábban bejelenti és két héten belül kijavítja 
• A diákokat megfelelően felkészíti az érettségire 
• Segíti a diákokat a pályaválasztásban 
• 
  
II. 3. Csak a tanítóra vonatkozó kötelezettségek
• Megkönnyíti az óvodából az iskolába történő átmenetet, játékos módszerekkel alakítja ki a kötelesség és feladat tudatot 
• Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi, gondot fordít az életkori sajátosságokhoz illeszkedő fejlesztő foglalkozásra, az idő optimális kihasználására 
• Amennyiben szükségesnek találja, az osztályzatokon kívül szöveges értékelést is készít a diákok munkájáról 
• Tanítványaival megszeretteti a tanulást, felkelti bennük az érdeklődést 
• Kiemelten nagy súlyt helyez a szóbeli és írásbeli kifejezési készség és a szövegértési készség fejlesztésére 
• Rendszeresen ellenőrzi, és motiváló hatással értékeli a gyerekek tanulmányi teljesítményeit. Megtartja az írásbeli és szóbeli gyakorlási és ellenőrzési formák egyensúlyát, az írásbeli feladatokat naponta ellenőrzi, javítja, javíttatja 
• A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez; egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladását. Szükség esetén időben szakértői vizsgálatot kezdeményez 
• Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, látogatja a családokat 
• A gyerekeket érintő kérdésekről rövid időn belül tájékoztatja a szülőket 
• 
  
II. 4. Csak az általános iskolai tanárra vonatkozó kötelezettségek
• A témazáró dolgozatokat egy héttel korábban bejelenti és két héten belül kijavítja 
• Gondoskodik arról, hogy a diákok elsajátítsák az alapvető készségeket és képességeket 
• Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, látogatja a családokat 
• A gyerekeket érintő kérdésekről rövid időn belül tájékoztatja a szülőket 
• 
  
II. 5. Csak a kollégiumi nevelőre vonatkozó kötelezettségek
• Tudatosan megszervezi a diákok délutáni/esti foglalkozásait 
• Szakmai segítséget nyújt a diákoknak a tanulásban 
• Gondoskodik arról, hogy a kollégiumban fejlesztő hatású tevékenységekre legyen lehetőség 
• A gyerekek munkájának ösztönzésére motiváló rendszert dolgoz ki 
• Gondoskodik a kollégiumi eszközök állagának megőrzéséről 
• Kiemelten biztosítja az életkornak megfelelő környezeti és az egészséges életmódra nevelést 
• 
  
II. 6. Csak a szakoktatóra vonatkozó kötelezettségek
• Munkáját az intézmény pedagógiai programja, az iskola nevelési és szakoktatói terve alapján végzi 
• Tanmenetet készít; a tanmenetet egyezteti a szakmai elméleti tanmenetekkel, és ez alapján halad 
• Megismerteti a tanulókkal a tanműhely rendjét és felszerelést, megtanítja a tanulóknak a munkával kapcsolatos anyagok, gépek, szerszámok kezelését, célszerű és biztonságos használatát 
• Az általános munkavédelmi oktatás keretében – tanév elején, illetve amikor szükséges – megismerteti a tanulókkal a tanműhely munkavédelmi szabályait, ismerteti az egyes szerszámok, gépek használatának speciális veszélyeit, a lehetséges veszélyhelyzeteket, ezáltal a balesetveszélyes helyzetek elkerülésének lehetőségeit és a teendőket baleset esetén. 
• Felelős a gondozására bízott eszközök, felszerelések tisztántartásáért, a gépek, berendezések szakszerű karbantartásának, meghibásodás esetén javításának megszervezéséért, lebonyolításáért 
• Gondoskodik a foglalkozásokhoz szükséges anyagok, eszközök, szerszámok, szakszerű előkészítéséről 
• Segíti a tanulókat feladataik szakszerű elvégzésében, teljesítésében 
• Feladata a tanulók munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése 
• Személyes, hiteles példamutatásával igényes szakmai munkára nevel, tanítványaiban megalapozott szakmai önbecsülést alakít ki. 
• Folyamatosan fejleszti, továbbképzi magát, és az új szakmai ismereteket a tananyagba beépítve, azt kiegészítve adja tovább tanítványainak 
• Az iskola vezetésével egyeztetve – a lehetőségek függvényében – szakmai tanulmányutakat szervez (szakmabeli termelő üzemek, szakmai kiállítások látogatása), ahol lehetőség nyílik a legújabb eljárások, technológiák, gépek, berendezések megismerésére. Ezekre az utakra a diákokat előzetesen felkészíti, hogy a látottakat minél nagyobb hatékonysággal fogadhassák be 
• A szakma aktuális helyzetének, várható szakember-igényének ismeretében részt vesz és segít az iskola beiskolázási tervének elkészítésében, valamint a végzett tanulók szakmai pályájának utókövetésében 
• Segíti tanítványait, hogy megtalálják a nekik megfelelő külső gyakorlati helyeket, és rendszeresen ellenőrzi az ott folyó gyakorlatot

3. melléklet

Életpálya-fokozatok és fizetési kategóriák

  

Kategória/Év		Gyakornok/ Pedagógus. I.	Pedagógus. II.	Pedagógus III. (Mester- pedagógus)	Tudóstanár (csak szaktanár lehet)
1.	0-4	100 % 17
2.	3-5	110 %
3.	6-8	115 %
4.	9-11	120 %	150 %18
5.	12-14		155 %
6.	15-17		160 %	200 %19	220 %20
7.	18-20		165 %	205 %	225 %
8.	21-23		170 %	210 %	230 %
9.	24-26		175 %	215 %	235 %
10.	27-29		180 %	220 %	240 %
11.	30-32		185 %	225 %	245 %
12.	33-35		190 %	230 %	250 %
13.	36-38		195 %	235 %	255 %
14.	39-41		200 %	240 %	260 %
15.	42-44		205 %	245 %	265 %

17 Gyakornok legkevesebb 2 évig, utána Pedagógus I. fokozatba léphet.
18 A minősítést követően a Pedagógus I. a Pedagógus II. fokozat első fizetési kategóriájába kerül, függetlenül attól, hogy hány év után szerezte meg a minősítést.
19 A mesterpedagógusi kritériumok teljesítése esetén a fokozat első kategóriájába kerül a pedagógus, függetlenül
attól, hogy hány éves pályafutás áll mögötte.
20 A tudóstanári kritériumok teljesítése esetén a fokozat első kategóriájába kerül a pedagógus, függetlenül attól, hogy hány éves pályafutás áll mögötte.