A tanuló munkáját a pedagógiai szempontok betartásával a pedagógusok és a nevelőtestület rendszeresen értékelik. A tanuló erről félévkor értesítőt, év végén bizonyítványt kap. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az általános iskola második évének végétől a bizonyítványban a nevelőtestület osztályzatokkal fejezi ki a tanulmányi teljesítményt. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az intézmény − jóváhagyott kerettanterv vagy egyedi engedély birtokában − az osztályozás helyett dönthet a szöveges értékelés mellett. Ez esetben a szülő vagy a tanuló kérésére köteles osztályzatokban is kifejezni az értékelést.
Az év végi osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Ha a tanév végén egy vagy két tantárgyból a tanuló elégtelen osztályzatot kapott, a következő tanév megkezdése előtt javítóvizsgát tehet az intézmény háromtagú bizottsága előtt. Igazgatói engedéllyel három tárgyból is lehet javítóvizsgát tenni. Elégtelen javítóvizsga esetén a tanulónak meg kell ismételnie a tanévet. Háromnál több év végi elégtelen osztályzat esetén a tanévet javítóvizsga nélkül meg kell ismételni.
Az általános iskola első évfolyamát szülői beleegyezéssel ismételtetheti meg a nevelőtestület a tanulóval.
A magatartás és szorgalom minősítése az iskola pedagógiai programjában, illetve házirendjében foglaltak szerint történik. Az értékelés fokozatai: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), nem megfelelő (1).
"Az általános iskola első évfolyamát szülői beleegyezéssel ismételtetheti meg a nevelőtestület a tanulóval." - Itt miért dönthet a szülő?! Nem értem a koncepció alkotója gondolkodását...
VálaszTörlésA magatartás és szorgalom minősítése maradjon a régi! (5,4,3,2)
A rossz "vmely követelménynek, normának, szabálynak v. kialakult hagyománynak meg nem felelő" (A magyar nyelv értelmező szótára), így szerintem a nem megfelelő(1) minősítéssel megegyezik. Vagy úgy kell értelmezni, hogy a rossz az még megfelelő?!